Miért a 2 X a legjobb a Fidesz-kormány népszavazásán?

Értelmetlen kérdés – érvénytelen válasz! – adták ki a jelszót a kormány „gyermekvédelmi” referendumáról civilek, akik arra buzdítják a választókat, hogy április harmadikán érvénytelenül szavazzanak. 

„Fontosnak tartjuk, hogy a választópolgárok bojkott helyett kifejezzék a véleményüket azzal, hogy elmennek, de érvénytelenül szavaznak” – mondja Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója. Az AI-n kívül több más civil szervezet is úgy véli, hogy a népszavazási kérdések értelmetlenek, ezért értelmetlen, azaz érvénytelen választ kell rájuk adni. A kezdeményezésben nemcsak LMBTQ témákkal foglalkozó civil szervezetek vesznek részt, hanem általános jogvédők (például a Helsinki Bizottság), illetve teljesen más területen tevékenykedők (Ökotárs Alapítvány) is.

Az érvénytelen szavazásra buzdító kezdeményezés főleg azoknak szól, akik eddig még nem gondolkodtak el a kormány kérdéseinek értelmén. Vig Dávid szerint minél több bizonytalan emberhez szeretnék ezeket a kisfilmeket eljuttatni. Ennek érdekében országjárásba kezdtek 400 önkéntessel, s 15 településre látogatnak el, ahol előadásokat tartanak a népszavazással kapcsolatban. „Egy közvélemény-kutatás alapján úgy látjuk, hogy egymillió felett van azoknak az embereknek a száma, akik már most tudják, hogy érvénytelenül kell szavazni.”

Miért a 2 X a legjobb?

A hatályos jogszabály szerint a referendum akkor érvényes, ha a kb. 8,2 millió választópolgár több mint fele érvényesen szavaz, és akkor eredményes, ha a szavazók több mint fele egyirányú választ ad a kérdésre. (A kettős állampolgársággal rendelkezők nem vehetnek részt a népszavazáson.)

A köznyelvben „érvényesnek” tekintett szavazat jogi értelemben valójában „leadott és érvényes” szavazatot jelent, azaz a fel nem vett szavazólap épp úgy „érvénytelen” (vagyis nem járul hozzá az érvényességi küszöb átlépéséhez), mint az, amelyiken két ikszet húz be a szavazó. Ez igaz a felvett, de érintetlenül hagyott, és úgy az urnába dobott szavazólapra is.

S hogy miért a legbiztosabb módja mégis az érvénytelen szavazatnak a felvett és két iksszel ellátott szavazólap?

„Az üresen hagyott szavazólap könnyen ’változtatható’ érvényessé utólag”

– figyelmeztet Müller Péter, a szavazatszámlálók toborzására, kiképzésére alakult 20k22 projekt egyik alapítója.

A választás napján mindenki (kivéve a nemzetiségi választók, mert ők csak a nemzetiségi jelöltre szavazhatnak, pártlistára nem) három lapot fog kapni, egyet az egyéni képviselőkről, egyet a pártlistákról és egyet a népszavazásról. Nincs külön névjegyzék, de mindenki neve mellett neve fel kell tüntetni, hogy melyik lapot vette át, s azt az aláírásával kell igazolni.

Ha valaki egyáltalán nem akar szavazni a referendumon (csak az országgyűlési választáson), akkor megteheti azt, hogy nem veszi át a népszavazási lapot. A névjegyzékben viszont látszani fog, hogy nem vette át – hiszen nem írt alá.

A névjegyzékről ugyan tilos másolatot, fényképet készíteni, de a szavazatszámlálók a nap folyamán figyelemmel tudják kísérni, hogy ki nem vette át a népszavazási lapot. 

 

Fotó: Narancs.hu

 

Az át nem vett lapokkal nem történik semmi, vagy legalábbis nem lenne szabad, hogy történjen – persze, ha valaki ügyeskedni próbál a szavazatszámlálók közül, és éppen senki nem néz oda, akkor egy előre kitöltött szavazólapot, vagy többet akár, becsempészhet a többi közé. (Szavazólapból egyébként mindig több van, mint választó.) Előfordulhat az is, hogy utólag a nemhez (vagy épp az igenhez) húzza be az ikszet valamelyik szavazatszámláló. De épp az ilyen esetek kivédésére lesznek ott ellenzéki szavazatszámlálók is.

Előfordulhat az, hogy valaki átveszi a népszavazási lapot is, azonban nem dobja bele az urnába (napközben egyetlen urnában gyűjtik az összes szavazólapot), hanem hazaviszi vagy széttépi és kidobja. Az érvényességhez így sem járul hozzá – de a szabályok szerint tilos kivinni a szavazóhelyiségből szavazólapot.

Azoknak tehát, akik azt kívánják, hogy a népszavazás bebukjon, azért kell felvenniük a szavazólapot, és az igen és a nem karikát is kiikszelni mindegyik kérdésnél,

mert

• így védik ki biztosan és maradéktalanul az esetleges visszaéléseket;
• így védik a szavazatuk (hát illetve a részvételük) titkosságát;
• és végül így járnak el szabályszerűen.

Miután lezárult a szavazás, a szavazatszámlálóknak az az első dolguk, hogy felbontják az urnákat és szétválogatják a különböző típusú szavazólapokat, majd meghatározott sorrendben számolják le azokat. A Nemzeti Választási Iroda pontosan megszabja, mi a sorrend: először az egyénit majd a pártlistás, utána a nemzetiségi, és végül a népszavazást számolják meg. Napközben egyetlen urnába gyűjtötték ezeket, azonban a számolás után külön csomagokba kerülnek.

De mikor lesz a népszavazás biztosan érvénytelen? Ez természetesen függ a részvételtől és a kormánypártra leadott szavazatok arányától – azt feltételezve, hogy minden Fidesz-szavazó érvényesen fog szavazni.

Ha a választáson (tehát az országgyűlésin) mondjuk 70 százalékos lesz a részvételi arány, és 50 százalékot kap a kormánypárt, akkor durván 1 600 000 érvénytelen szavazat kellene ahhoz, hogy ne legyen érvényes a népszavazás: ez az összes ellenzéki szavazó közel 60 százaléka.

Kapóra jött

„Ha az év elején önállóan tartották volna meg a népszavazást – ahogyan az az eredeti tervekben szerepelt –, akkor az lehetett volna egy erőpróba, ami alapján finomhangolhatták volna áprilisig az adatbázisaikat” – mondja László Róbert,  a Political Capital választási szakértője, aki szerint pusztán a véletlennek köszönhető, hogy egy napon választunk és népszavazunk. „Emlékezzünk vissza, hogy tavaly nyáron, hosszú évek óta először az ellenzék diktálta a politikai napirendet a Fudan Egyetem miatti akciósorozattal, illetve az előválasztás előkészületei ekkor már nagyon intenzíven zajlottak. A Fidesz ekkor tekerte fel a homofób kampányt, amit a népszavazás bedobásával nyomatékosított” – magyarázza László Róbert. Aztán jött az előválasztás, annak is a nem várt eredménye (Márki-Zay Péter győzelme), a kormányzati kommunikációt ezért át kellett szervezni, a homofóbiát hátrébb kellett szorítani. 

Amikor Szabó Tímea párbeszédes országgyűlési képviselő november elején kezdeményezte azt a változtatást, hogy lehessen az országgyűlési választásokkal egy napon népszavazást is tartani, akkor az ellenzék által kezdeményezett népszavazás előtt kívánt utat nyitni. A Fidesznek viszont ez kapóra jött: nem kellett kihátrálniuk a „gyermekvédelmi” népszavazás mögül, de a választás mögé el lehetett rejteni. „Így nem áll fenn annak a veszélye, hogy érdektelenségbe fullad az ügy, a választás fogja felhúzni a népszavazás részvételét, ami egyébként jó eséllyel így is érvénytelen lesz. Mindenkit csak az fog érdekelni, hogy Orbán Viktor megy vagy marad, a népszavazás eredménye futottak még hír lesz emellett” – véli László Róbert.

Így is, úgy is

A szabályok szerint ha érvényes és eredményes a népszavazás és esetleg törvényalkotási kötelezettséget is keletkeztet, akkor az Országgyűlésnek 180 napon belül kell megalkotni a vonatkozó jogszabályt. Ennél a népszavazásnál azonban nem beszélhetünk ilyesmiről, hiszen a kormány tavaly nyáron elfogadtatta parlamenti többségével a „gyermekvédelminek” nevezett, valójában melegellenes törvénycsomagot, amelyben egyebek közt a mássággal mossák össze a pedofíliát.

Azt már az ugyancsak kreált álprobléma miatt rendezett 2016-os kvótanépszavazásnál is láthattuk, hogy a Fidesz képes az érvénytelen népszavazást is sikerként eladni. Akkor csak a választásra jogosult állampolgárok 43,35 százaléka vett részt, és nagyon sok, mintegy 233 ezer érvénytelen szavazat született. Az érvényes szavazatok többsége (98,3 százaléka) egyébként nemet mondott a menekültkvótára. „Ahhoz, hogy a referendum érvényes legyen, szükséges a szavazók több mint 50 százalékának a részvétele. Habár politikai nézőpontból akkor is érvényes, ha nem éri el ezt a számot” – nyilatkozta az akkori népszavazási kudarc után Gulyás Gergely miniszter.

László Róbert szerint a Fidesznek már most biztosan van mindenféle sikerforgatókönyve, tehát az esetleges érvénytelen népszavazás megmagyarázására is. Mint mondja, „teljesen mindegy, hogy mi lesz az eredmény, ők ezt a népszavazást a saját buborékukban meg fogják nyerni”.

A népszavazási kérdések

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben, a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?