Az április 3-i választás óta eltelt időszakban számos elemzés jelent meg a kormánypárt és az ellenzék támogatottságának társadalmi forrásairól és vetületeiről. A kutatások nagy része egy egyre erősödő tendenciára hívja fel a figyelmet, miszerint a helyi politikai erőviszonyokat nagyban meghatározza egy adott település társadalmi és gazdasági marginalizációja.
A 21 Kutatóközpont frissen megjelent tanulmánya is a Fidesz sikerének paradoxonára mutat rá, hiszen
pont azokon a településeken a legsikeresebb a kormánypárt, ahol a legkevésbé érzékelhető az elmúlt évtizedek gazdasági növekedése.
A korábbi választások során is fennálló összefüggés az elmúlt négy évben csak még tovább erősödött. Ennek fényében már nem túlzás azt állítani, politikai értelemben „két Magyarország” alakult ki, ez pedig messze túlmutat a közbeszédben meghonosodott a Budapest-vidék ellentéten.
Az említett összefüggés mélyebb részleteinek feltárása érdekében a 21 Kutatóközpont most egy többváltozós statisztikai elemzésben vizsgálta meg, hogy milyen változókkal hozható összefüggésbe a fideszes és az ellenzéki lista várható támogatottsága, illetve azt, hogy mindez mennyiben változott az elmúlt négy év során. A 2022-es országgyűlési választások politikai földrajzára, azon belül is a Fidesz és az ellenzéki tábor támogatottsági szintjére fókuszáló elemzésben olyan strukturális okokra visszavezetve nyernek új értelmet a településszintű választási eredményeket, amelyek direkt összefüggésben állnak Magyarország társadalmi és gazdasági fejlődésével.
Annak meghatározásában, hogy a településszintű adatok mennyiben jelezték előre a Fidesz és az ellenzék listás támogatottságát az idei, valamint a 2018-a parlamenti választásokon, a következő változókat nézték meg:
- a 65 évnél idősebbek részaránya a teljes lakosságban,
- a település önkormányzatának egy főre jutó bevétele,
- az álláskeresők aránya a település lakosságának százalékában,
- a közfoglalkoztatottak részaránya a település lakosságának százalékában,
- a település lakosságának egy főre jutó SZJA adóalapja,
- végül pedig az iskolázottság szintje.
Ezen változók figyelembevételével az látható, hogy
a Fidesz 2018-as és 2022-es listás eredményeit tekintve az elmúlt négy évben az iskolázottság negatív hatása nőtt a legkiemelkedő mértékben.
Ehhez képest mérsékeltebben ugyan, de semmiképpen sem elhanyagolható az SZJA adóalap és a legidősebb korcsoport részarányának hatása, amelyek emelkedése szintén negatív hatással volt a Fidesz támogatottságára, illetve a közfoglalkoztatottak részaránya, amelynek magas szintje a Fidesz szempontjából pozitívan hatott az eredményekre. Érdekes azonban, hogy míg 2018-ban, a gazdasági szavazás logikájának megfelelően (erről lásd a 21 Kutatóközpont egyik korábbi tanulmányát) az álláskeresők aránya enyhe negatív hatással bírt a kormánypárt listás eredményére, az idei választásokra ez a hatás eltűnt.
A Fideszhez hasonlóan az ellenzék támogatottságának tekintetében is az iskolázottság bír a legerősebb hatással, persze ebben az esetben fordított, pozitív előjellel. Az egy főre jutó SZJA adóalap mértéke is pozitív befolyásoló tényezőt jelent: minél jómódúbb egy település, annál többen szavaznak az ellenzékre.
A közfoglalkoztatottak aránya ugyanakkor csak 2018-ban jelentett negatív hatást az ellenzék támogatottságára nézve, mivel az idei választásokra ez a hatás megszűnt. Ennél is érdekesebb azonban az az eredmény, amely látszólag ellentmond annak a több kutatásból ismert ténynek, miszerint a Fidesz felülreprezentált az idősebb korcsoportokban. Ezzel szemben a 21 Kutatóközpont elemzéséből kiderül,
az idősek aránya a 2018-as és a 2022-as választás alkalmával pozitív hatással volt az ellenzék támogatottságára.
Ennek magyarázata, hogy azokon a marginalizált településeken, ahol a Fidesz nagyobb támogatottsága a valószínű, a kilátástalan szociális körülményeknek köszönhetően a várható élettartam is alacsonyabb.
Miközben tehát az egyes településeken a magasabb iskolázottság, illetve a 65 évnél idősebbek relatív magas aránya mellett kevésbé tudta növelni támogatottságát a Fidesz, addig a kutatás eredményeit tekintve jól látható, hogy a kormánypárt ott tudott a négy évvel ezelőtti támogatottsági szinthez képest is tovább erősödni, ahol magasabb a közfoglalkoztatottak, valamint az álláskeresők aránya. Ezek alapján elmondható: azokon a településeken a legerősebb a Fidesz támogatottsága, ahol a legerősebb az egzisztenciális függés az államtól akár közmunkán, akár az álláskeresők számára juttatott segélyeken, vagy csak a nélkülözésből adódó függőségi láncokon keresztül.
A 21 Kutatóközpont elemzése az iskolázottságon túlmutató összefüggésekre hívja fel a figyelmet. Míg a relatív jómódú és fejlett településeken állandósult a bipoláris politikai erőtér, a legfejlettebb településeken pedig valóban kétpólusúnak tekinthető a politikai verseny, addig
a leginkább leszakadó településeken állandósult a fideszes egyeduralom.
Mindez arra is rávilágít, hogy az ellenzék számára egy olyan helyzetben kell a jövőben alternatívát mutatnia a marginalizált településeken élők számára, ahol a választókorú társadalom többsége jelenleg olyan településen él, ahol a „csak a Fidesz” már több, mint kampányszlogen.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
