Vélemény

"El kell távolítani egymástól a minimálbér és a segély összegét azért, hogy ne legyen kifizetődő a munka helyett szociális támogatásra számítani" - mondta Magyarország miniszterelnöke még a nyár elején. Sokféle fogás esik ezen a mondaton, de az egyik, eddig figyelmen kívül rekedt rejtett üzenete nem szociálpolitikai. Azt is sugallja a mondat, hogy a kormány jövőre a minimálbért is jócskán meg kívánja emelni. Teheti, mert egy hároméves minimálbér-megállapodás (2006-ban 62 500, 2007-ben 65 500, 2008-ban 69 000 forint) most jár le, a 2009-es összeg még alku tárgya. Tegyük fel, hogy arra készülnek, hogy az inflációt is meghaladó mértékben megemelik. Kinek is lesz ez jó? Jó lesz-e ez az országnak? Váradi Balázs

Magyar Narancs, 2008. augusztus 28. Kedves Magyar Narancs! Bod Tamás cikkében azt állítja, hogy Pintér Sándor "2002 óta tartja azt a jó szokását, hogy nem nyilatkozik a sajtónak, s nem ad interjút".

Magyar Narancs, 2008. augusztus 21. Felhígított tudomány Magyar Narancs, 2008.

Magyar Narancs, 2008. szeptember 4. Örvendetesnek tartom, hogy a Magyar Narancs érdeklődik a Zuglóban történő fejlesztések iránt, sajnálom azonban, hogy a Mexikói úti végállomás (Millfav) környékének rendbetételét két szembenálló pólus harcára redukálták.

Magyar Narancs, 2008. szeptember 4. Máté Dániel egy mellékmondatában azt kifogásolja, hogy miért nem értesíti az okmányiroda egy hónappal előbb, hogy hamarosan lejár az útlevele.

Az utóbbi évtizedek talán legsúlyosabb globális pénzpiaci válsága 2007 nyarán az Egyesült Államokból indult ki, s innen gyűrűzött tovább - főként azokba az országokba, ahol korábban az ingatlanárak a tengerentúlihoz hasonló sebességgel emelkedtek. Az extrém mértékű jelzálog-hitelezés, párosulva az ingatlanárak várható hanyatlásával komoly aggodalmakat szült a befektetők körében, ami a nagy kockázatú, ún. másodrendű (subprime) jelzáloghitelekhez kapcsolódó értékpapírok áreséséhez, majd kiterjedt pénzpiaci zűrzavarhoz vezetett. (A tárgyban lásd interjúinkat Király Júliával: "A mohóság úrrá lesz a józan észen", 2008. január 31., illetve Soros Györggyel és Jaksity Györggyel: "Ez egy macska-egér játék", 2008. május 1.) László Géza - Rátfai Attila

Lapzártánk után fejezte be zárt ülését az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága; a szünetben a titkosszolgálati miniszter tájékoztatót tartott. Ekkor világgá röpített szavaiból sok újat a megfigyelési ügyről nem tudtunk meg - ahhoz képest, amit sejtettünk, bizonyosan nem.

Minden korszaknak megvan a maga kövér futballistája, és mindegyik a maga módján az. Van köztük olyan, aki egész életében túlsúlyos volt (Mölby), van, aki ha kellett, mindig gyorsan leadta, de a jelző rajtaragadt (Puskás), van, aki időről időre meghízik (Ronaldo), és van, aki csak gyereknek volt kövér, mégis ez a beceneve (Batistuta). Valószínűleg az ismét kikerekedett brazil fenomén miatt vált széles körben elterjedt bulvártémává a kövér labdarúgók története; az egyik angol lap például elkészítette minden idők legjobb dagadt futballistáinak listáját, amelyen a Száguldó őrnagy egy ismeretlen értékelési rendszer áldozataként az ötödik helyre szorult.

Állandó olvasójaként megjelenése napján vettem kézbe a "Féligazság" című borítóval megjelent Magyar Narancs számot, melynek cikke egyes elemeiben érinti a Műsorszolgáltatási Alap szerepét és tevékenységét a pályáztatási folyamatokban.

Magyar Narancs, 2008. augusztus 28. Kedves Narancs! Néhány apró adalék a Jud Süss korabeli magyarországi recepciójához.

Magyar Narancs, 2008. augusztus 14. A méltatással egyetértve ki kell egészíteni a beszámolót, mert nem derül ki se az, hogy a cikkben csak a fesztivál egyik részéről - a Rondino Fesztiválról - van szó, se az, hogy a teljes rendezvény - a Hegymagasi Zenei Napok - többéves múltra tekint vissza. E napokat 2001-ben, Csalog Gábor zongoraművész és Csermák Éva hegedűművész hozták létre azzal a céllal, hogy a helyi templomban egyrészt a legmagasabb - valószínűtlenül magas - színvonalú kamarazenei előadások hangozzanak el, ugyanakkor más művészeti ágak képviselői is bemutatkozzanak.

Magyar Narancs, 2008. szeptember 4. Állandó olvasójaként megjelenése napján vettem kézbe a "Féligazság" című borítóval megjelent Magyar Narancs számot, melynek cikke egyes elemeiben érinti a Műsorszolgáltatási Alap szerepét és tevékenységét a pályáztatási folyamatokban.

Az Országgyűlés 2003-ban fogadta el a Nemzeti Civil Alapprogramról (NCA) szóló törvényt, amelynek fő célja a civil szervezetek pályázati támogatása, a civil szektor fejlődésének elősegítése volt. Az NCA-ból támogatásban részesülhetnek mindazok a magyarországi civil szervezetek, amelyek legalább egy éve ténylegesen működnek; a támogatási összegek felosztásáról a civil szervezetek képviselői közül választott kollégiumok döntenek. A rendszer működésének alapvetéseit az NCA elvi irányító testülete, a többségében szintén civil képviselőkből álló tanács határozza meg. Az NCA háromévente választja meg a jelentkező szervezetek képviselőiből a tanácsot, amely mellett ebben a ciklusban 11 pénzosztó kollégium működik (hét területi, egy országos és három szakmai - utóbbiak közkeletű nevükön az önszerveződési, a nemzetközi és a szolgáltató kollégium). 2004-től évente úgy 7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás jutott el a pályázó alapítványokhoz, egyesületekhez: a mai napig mindösszesen 35 milliárd forintról beszélünk. Ennyi állami támogatást kaptak öt év alatt a pályázók. Németh C. Kötöny