Pálya a magasban

Ki a kövér?

Egotrip

Minden korszaknak megvan a maga kövér futballistája, és mindegyik a maga módján az. Van köztük olyan, aki egész életében túlsúlyos volt (Mölby), van, aki ha kellett, mindig gyorsan leadta, de a jelző rajtaragadt (Puskás), van, aki időről időre meghízik (Ronaldo), és van, aki csak gyereknek volt kövér, mégis ez a beceneve (Batistuta). Valószínűleg az ismét kikerekedett brazil fenomén miatt vált széles körben elterjedt bulvártémává a kövér labdarúgók története; az egyik angol lap például elkészítette minden idők legjobb dagadt futballistáinak listáját, amelyen a Száguldó őrnagy egy ismeretlen értékelési rendszer áldozataként az ötödik helyre szorult.

Minden korszaknak megvan a maga kövér futballistája, és mindegyik a maga módján az. Van köztük olyan, aki egész életében túlsúlyos volt (Mölby), van, aki ha kellett, mindig gyorsan leadta, de a jelző rajtaragadt (Puskás), van, aki időről időre meghízik (Ronaldo), és van, aki csak gyereknek volt kövér, mégis ez a beceneve (Batistuta). Valószínűleg az ismét kikerekedett brazil fenomén miatt vált széles körben elterjedt bulvártémává a kövér labdarúgók története; az egyik angol lap például elkészítette minden idők legjobb dagadt futballistáinak listáját, amelyen a Száguldó őrnagy egy ismeretlen értékelési rendszer áldozataként az ötödik helyre szorult.

A téma most valahogy tényleg benne van a levegőben, és ennek Ronaldón túl két oka lehet. Az egyik, hogy a mai versenysport testi követelményei abszurdba fordultak: ha a bobversenyző nyáron nem gyúrt eleget a külső vaskosizmára, télen máris úszott az érem, ha a távgyalogló ősszel nem égette le a füléről is az összes zsírt, rögtön oda a tavaszi pontszerző hely. Persze vannak kivételes sportágak, kivételes jelenségekkel: mennyivel könnyebb volt szurkolni a duci Arantxa Sáncheznek, mint a keszeg Heninnek, az évek során egyre kerekebbé vált Bátorfi Csillának, mint a többi megjegyezhetetlennek együttvéve. Ugyanakkor nehéz elképzelni a 120 percig sprintre képes futballistát dupla tokával. A másik ok egyszerre aktuális és örök. A közszemlére tett kövérség, az önként vállalt vagy alkati hendikep ugyanis mindig is megmozgatta az emberek fantáziáját, és felélesztette a gyermekkori apró gonoszságok emlékét. Az ember ember elleni játék, azon belül is a futball ráadásul felerősíti a gyerekek kegyetlen oldalát; "Állj be a kapuba, coca!" cseng vissza fülünkben az aljas beszólás - de innét kanyarodjunk is el gyorsan, mielőtt teljesen belecsúsznánk a Legyek ura szüzséjébe.

Ha már a pszichologizálásnál tartunk, a kövérséggel persze szívesen asszociáljuk a tekintélyt vagy a jó kedélyt is. Azt például mindenki tudja, hogy a jó "megyehármas" csapatból nem hiányozhat egy idősebb, kövér játékos, a pontrúgások mestere, aki már nemigen fut vissza védekezni, de mindig a közelben van, ha a bíró tévesen ítél. Azt is tudjuk jól, hogy a kedvenc kövéreknek mennyivel könnyebb becenevet adni. A spanyol "El Gordo" névért többen is csatáznak, viszont a németeknél igazából egyedül Uwe Seeler maradt "der Dicke", bár gyakran emlegetik a legendás jugoszláv edző, Csik Csajkovszki jelzőit is, amelyeket az ő rettenetes németségével aggatott az ifjú Gerd Müllerre: "kleines, dickes Müller" - mondta. A Dundika legjobb angol megfelelőjét, a Fattyt sem alkalmazzák minden teltkarcsúbb jöttmentre. A név első számú viselője persze a századelőn sikeres, majd tragikus sorsú, százötven kilós burleszkszínész, Fatty Arbuckle, aki villámgyors hátraszaltói mellett arról is nevezetes, hogy ő tanította meg Buster Keatont többek között a tortadobálás helyes módszerére.

De most egy időre tegyük félre a vaudeville-t, hiszen Fatty volt a beceneve a világ valaha volt legkövérebb profi és válogatott futballjátékosának, a fénykorában 193 centis magassága mellett 140 kilót nyomó William Henry "Fatty" Foulke-nak, a Sheffield United, a Chelsea és a Bradford egykori kapusának. Természetesen ő is a kímélő jellegű krikettel kezdi pályafutását, de 20 évesen, 1894-ben már a Sheffield futballkapuját tölti be, kiszorítva onnan a világ akkori leggyorsabb emberét, Arthur Whartont. Labdarúgó-karrierjének legnagyobb sikereit is itt éri el: bajnokságot nyer és kétszer kupát, sőt egyszer, Wales ellen még a méretére szabott válogatott mezt is magára öltheti - "volt egy kapus Angliában" Robinson helyett. A macskaügyességű "Emberhegy" azonban nem elsősorban hatalmas győzelmei miatt maradt feledhetetlen, hanem a személyéhez és alkatához kötődő történetek nyomán.

Legendái részben nagy étvágyáról szólnak; sokan - tévesen - még ma is úgy tudják, hogy az angol szurkolók kövérgúnyoló rigmusa, a "Ki ette meg mind a pitét?" Fatty egyik akciója nyomán született. Történt ugyanis, hogy a Chelsea játékosai egy mérkőzés előtt együtt reggeliztek - volna, ha Foulke nem érkezik a többieknél korábban, és nem eszi meg valamennyi játékostársa elől az összes finomságot. Nehezen fékezte magát a pályán kívül, de a pályán is. Ha az ellenfél csatára sértegetni kezdte, megragadta a bokájánál fogva és a levegőbe emelte. Ha még ennél is jobban felbosszantották, a kekeckedő ellenfelet belevágta a kapu előtti sárba, majd ráült, és egészen addig nem kelt fel, míg a fuldokló futballista bocsánatot nem kért. Különben remekül öklözött, kirúgásai - mivel a felezővonalon is túlszálltak - akkoriban felülmúlhatatlanok voltak, és a magas labdákat is biztosan fogta. Ha viszont unatkozott a kapuban, kő kövön nem maradt. A Sheffield Daily Telegraph 1897. február 15-i beszámolójában például ez áll: "Sajnálatos, hogy Foulke nem tud gátat szabni azon szokásának, hogy lehúzza a felső lécet, amelyet ezen a szombaton végül ketté is tört."

A legtöbb történet persze magáról hatalmas termetéről szól: a nevezetes reggeli utáni mecscsen a Burton Albion ellen két tizenegyest is hárított, a hibázó csatár pedig kétségbeesetten így panaszkodott társainak: "Hová rúghattam volna? Mindenütt ő volt." A Chelsea-nél már rá is játszottak óriási termetére; a menedzser szándékosan a cingár labdaszedő fiúkat állította a csapat kapuja mögé, hogy az akkoriban átlagosan 167 centiméterre nőtt játékosok közül egyébként is kimagasló Fatty még nagyobbnak tűnjön. A Gulliver-effektus néha azonban magától is fellépett: amikor Bradfordban az egyik meccs előtt kiderült, hogy Fatty mezének színe nagyon hasonlít az ellenfélére, megpróbáltak egy másik trikót keríteni. Sem a szertárban, sem a nézőtéren nem volt azonban ekkora ing, ezért egy lepedőt kerítettek, abba csavarták bele a "Kolosszust", így védett. A végül simán 1:0-ra megnyert mérkőzésen Foulke annyira kímélhette magát, hogy a végén patyolattisztán adta vissza tulajdonosának az ágyneműt.

Fatty Foulke 1907-ben fejezte be pályafutását, de korábbi népszerűségét már nem tudta aprópénzre váltani: Sheffieldben kocsmát vezetett, ám három év múlva illegális fogadások miatt elvesztette munkáját. Ezután vásári látványosságként mutogatták, a vállalkozó kedvűek közelről lőhettek kapura az eleven falnak. Minden idők leghatalmasabb kapusa elszegényedve halt meg 42 éves korában, 1916-ban. Most pedig úgy került Ronaldo mögött a bulvárlista második helyére, hogy tulajdonképpen már senki sem láthatta őt játszani.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.