Vélemény

Már a szó is: kiesés. Ablakon esnek ki, és akkor… (Hacsak nem földszint.)

Ha megkérdeznék tőlem, hogy melyik betegségtől félek a legjobban, szinte biztos, hogy a rákos daganatokat említeném. Pedig jobban tenném, ha a vérnyomásomra, az étkezésemre figyelnék inkább, meg arra, hogy ne lifttel menjek fel az első emeletre, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek következtében halnak meg a legtöbben szerte a világon.

Díszpolgári címet (Civis Honoris Causa) adományozott a Debreceni Egyetem (DE) Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnöknek.

A távozó holland nagykövet, Gajus Scheltema interjút adott a 168 Órának, és furcsa mód abból lett a legnagyobb felháborodás, hogy úgymond párhuzamot vont a magyar kormány és az iszlám nevében fellépő terroristák gondolkodásmódja közé. (Idézzük: „Itt egy csoport, amelynek tagjai a globalizáció vesztesei, ezért a szélsőségesség, a fanatikus vallásosság felé fordulnak, mert ez ad nekik biztonságérzetet. Ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány.”)

Amikor egy bejáratott, a figyelmes olvasó számára könnyen azonosítható értékeket jól artikuláltan megjelenítő újságnak hirtelen új tulajdonosa lesz, mindig megállnak egy kicsit a kések a levegőben. Mi lesz ezután?

Az M44-es gyorsforgalmi út megépítése önmagában már nem elég a Viharsaroknak.

Évről évre egyre többet tudunk arról, milyen szörnyű dolgokkal etetnek és itatnak minket a konyhai kémia mágusai, így amikor 2011-ben felbukkant a csipszadóról szóló javaslat (rendes nevén „népegészségügyi termékadó”, avagy Neta), nem is tűnt elrugaszkodott ötletnek. Ahogy a miniszterelnök azon intése sem, hogy „aki elvesztegeti egészségét, annak jobban hozzá kell járulnia az egészségügyi rendszer fenntartásához”. Még akkor sem, ha az élelmiszerek káros összetevőinek adóztatásáról a szakmai viták finoman szólva még nem jutottak nyugvópontra: a „zsíradóról” (általában fat tax néven emlegetik ezt az adónemet) közgazdasági, szociálpolitikai és egészségügyi szempontok és érvek kergetik egymást.

Trumpedli elnök úrnak sűrű volt a múlt hete. Valójában nem is a múlt hétfőn, hanem az az előtti szombaton, a charlottesville-i gyilkosság napján kezdődött. Ekkor, vagyis szombaton hangzott el első, viszonylag semleges mondása a náci gyűlöletpartiról, és már az sem volt rendben.

Napok óta Semjén Zsolt elképesztő kiszólásán rágódik a magyar sajtó jó része, de sokra eddig nem jutott vele senki. A KDNP politikusa ugyanis azt mondta a Hír Tv-nek a határon túli magyarok szavazati joga kapcsán, „hogy PC módon fogalmazzak, tudnék olyan népcsoportot mondani, vagy olyan, pontosabban olyan csoportokat Magyarországon, akik életükben egy fillér adót nem fizettek, mégis abszurd lenne azt mondani, hogy ne legyen szavazati joguk”.

Múlt csütörtökön egy 22 éves, marokkói születésű dzsihadista egy furgonnal a tömegbe hajtott Barcelona forgalmas La Rambla sétálóutcáján, halálra gázolt 13 embert és megsebesített legalább 130-at. Junesz Abujakub a támadás után egy kocsit is elrabolt, és leszúrta annak tulajdonosát. A rendőrségnek csak hétfőn sikerült likvidálnia, a katalán fővárostól 40 km-re.

Téved, aki azt hiszi, hogy az ingyensör kommunista utópia. S hogy meggyőződjön tévedéséről, az ilyen történelmileg képzetlen illetőnek elég lenne minden augusztus 15-én felmennie Liechtenstein hercegének kastélyához, ahol addig tarthatja a címeres műanyag poharat a söröscsap alá, amíg a herceg ki nem rúgja estefelé a kertjéből az alattvalókat.

Ne féljenek, nem őrültem meg: bármilyen vonzó is, de e hasábokon nem kezdek krimit írni. A címben idézett megnevezés a Nemzetgazdasági Minisztérium felhívásában szerepel. „A GRÁNIT Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyar Állam tulajdonában álló társasági részesedésének (részvényeinek)” értékesítésére vonatkozó pályázatra az ajánlatot cégjelzés nélküli zárt borítékban kell benyújtani, amelyen kizárólag az „Aranyalma Projekt” elnevezést lehet feltüntetni.

Háromnegyed év múlva választás lesz Magyarországon. Pártszerű obskúrus képződmények készülődnek az eseményre, dúlt kedélyű honpolgárok tömegei reménykednek változásban, közvélemény-kutatási eredményeket böngésznek: miféle eljárások révén szabadulhatnánk az immár nyolcadik éve ránk telepedett borzalomból.

Hetvenötödik születésnapja alkalmából az amerikai képregények népszerű szuperhősnőjét, Wonder Womant az ENSZ tavaly a női jogok ikonjának jelölte. A jelölés ellen épp a női méltóság nevében sokan tiltakoztak, így a Csodanő elesett a tiszteletbeli ENSZ-nagyköveti címtől. De azért Petty Jenkins Wonder Woman-filmje Gal Gadottal a főszerepben így is tarol a világ mozijaiban. Nálunk is.