Vélemény

Gyakran halljuk mostanában, hogy nemsokára eltűnik az életünkből a készpénz. Nem a jól bevált papírdarabokkal fogunk fizetni, hanem kártyával vagy a fintech cégek újabb és újabb elektronikus megoldásaival.

Ha már Orbán Viktor június 21-én tartott beszédében Horthy Miklóst kivételes államférfiúnak nevezte, s ez éles visszhangot váltott ki itthon és külföldön, érdemes felidézni, amit erről a korszakról a számok nyelvén mondani lehet.

Már csak egyet kell aludni, drága olvasóink, és részesei lehetünk a világ legcsodálatosabb (sport)eseményének, az ún. vizes vébének. Holnap felgördül a függöny, eldördül a startpisztoly, a játékvezető a sípjába fúj, este pedig a Duna fölött lebegő színpadon – a valamilyen puccos autóverseny okán épp a környéken csövező híresség – CeeLo Green belecsap a valamicskével több mint tízesztendős Crazy című slágerébe, s azzal kezdetét is veszi az ünnep, már ha nem a hét évvel ezelőtti Fuck yout énekli el, mintegy közkívánatra, de legyen ez meglepetés!

Trump (franciásan: Thömp, ukránul: Trrimp) elnök úr múlt heti európai fellépései végül is szép rendben, nagyobb kravál nélkül lezajlottak, az eredmények a legrosszabb esetben is vegyesek, és ez már önmagában sem olyan rossz.

Kedves Orbán-fanok, titeket vernek át csak igazán, mert ti naivul még el is hiszitek, hogy nem vagytok átbaszva.

Azok az emberek, akiknek esélyük sincs rá, hogy egy átmeneti szállóról legalább saját albérletbe költözzenek, hiába dolgoznak, vagy – ha már idősek – dolgoztak korábban évtizedekig. Azok a gyermekes családok, akiket kilakoltatás fenyeget, de nem fordulnak segítségért a családsegítőhöz, mert a kilakoltatásnál is jobban félnek attól, hogy elveszik tőlük a gyerekeiket. Az a tartósan beteg, idős nő, akinek a családsegítőben azt válaszolták, túl sok adóssága halmozódott már fel az önkormányzat felé ahhoz, hogy segíteni tudnának neki, és megadták a fővárosi női éjjeli menedékhelyek elérhetőségét, hogy oda költözzön át a kicsi, fűtetlen önkormányzati bérlakásából, amelyben 28 évig lakott. Az az egyedülálló pályakezdő diplomás férfi, aki úgy 100 ezer forintot keres, az albérleti díja pedig még három lakótárssal együtt is a jövedelme több mint felét elviszi. Az a bántalmazott nőknek fenntartott krízisszállón élő nő, akinek néhány héten belül el kellett volna hagynia a szállót, a piaci lakbéreket nem engedhette meg magának, az önkormányzathoz pedig hiába fordult szociális bérlakásért. Az a fiatal anya, aki lakást bérel, de mivel oda nem tud hivatalosan bejelentkezni, nem tudja a kerületi óvodába beíratni a gyerekét, és ezért mindennap a város másik végébe kell utazniuk. Azok a pályakezdő pedagógusok, ápolók, szociális munkások, akiknek, ha egyedül élnek, akár a legolcsóbb kerületekben is megfizethetetlen az önálló lakhatás. Az a vidékről Budapestre érkező, betongyárban dolgozó, egyedülálló férfi, akinek hónapokba telt, amíg talált egy olyan albérletet, amelyet a kaucióval együtt meg tudott engedni magának, s addig egy sátorból járt be dolgozni.

A következő megtisztelő felkérést kaptam a Petőfi Irodalmi Múzeumtól (jelesül Wirth Imre barátomtól): „A Móricz csizmája kiállításhoz kapcsolódva lenne egy pop-up kiállítás, ahol kortárs írók egy szívüknek kedves (vagy éppen emlékezetesen borzasztó) tárgyukat állítják ki, és ehhez írnak egy szöveget, amit a Múzeumok Éjszakáján (a PIM-ben) felolvasnak.”

Budakalász és Békásmegyer között a régi úton, a két helységnévjelző tábla között lehet úgy 100 méter a távolság, de legyen 160.

Képzeljük el, hogy egy európai parlamenti demokráciában pár hónappal az általános választások előtt a koalíciós kormány hivatalban lévő miniszterelnöke nyerésre áll.

Az új francia elnök, Macron Öcsi a cirka két hete tartott uniós csúcson egy külön elbeszélgetésen kicsit meghúzkodta a visegrádi négyek pajeszát.

Az utóbbi időben megfigyeltem: számos sajtószerv rendszeresen beszámol róla, hogy Török Gábor éppen mit gondol.

Miután június elején Parragh László „óriási hibának” nevezte, hogy a polgármesterek nem mernek gimnáziumokat bezárni, múlt héten az mfor.hu-nak nyilatkozva értekezett a gimnáziumi férőhelyek számának szükséges megvágásáról. „A gimnázium azért csábító még mindig, mert élnek a régi beidegződések, melyek szerint a biztos jövőt ez az iskolatípus garantálja” – magyarázta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Kedves testvéreink, idézzük fel most Balog Zoltán emlékét, még ha töredékesen, nagy kihagyásokkal, a szívünkbe költözött szomorúság miatt csapongva is.

Múlt pénteken a sokadik körben csak átverte az Országgyűlésen a Fidesz a plakáttörvényt (lex Simicskát, lex Csicskát), hivatalos nevén a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítását. A módosítás lényege, hogy a parlamenti pártok a jövőben csak a hirdető listaárán – azaz mindenféle kedvezmény igénybevétele nélkül – helyezhetik ki köztéri plakátjaikat. Értelme meg annyi, hogy a Fidesz rövid úton leszedethesse Simicska Lajos plakátcégeinek felületeiről a Jobbik vélhetően tényleg jutányos áron közzétett óriásplakátjait (amelyek fő üzenete: Orbán lop).