Vélemény

Valami nagy-nagy koncertet kéne rakni, egyből egy egész hangversenyt.

A helyzet kétségbeejtő. Az egyik legnagyobb közműszolgáltató cég szakemberével csevegtünk.

A miniszterelnöknek sikerült elérni, hogy a világ és főként Európa is megtapasztalhatja azt, amit a magyar polgárok már 2006 óta kénytelenek nap mint nap megélni.

A felsőoktatásban az alap- és osztatlan képzésekbe való bekerülésekhez szükséges minimumponthatár 2009-ben még 160 volt, idén 280, jövőre pedig 300 lesz. Ha a többletpontokat nem számítjuk, akkor színjeles bizonyítvánnyal és érettségivel maximum 400 pontot lehet elérni. Tehát jövőre a bejutáshoz minimum 75 százalékos teljesítményre lesz szükség. Sőt, 2020-tól középfokú nyelvvizsga is kell majd a felsőfokú tanulmányok elkezdéséhez.

Most már hívhatom fűnek is (Ratkó József) in memoriam Kovácsy Tibor

Művelődési periodika is lévén, két írásművet van szerencsénk kedves olvasóink figyelmébe ajánlani – tisztán az alábbiak könnyebb értelmezését elősegítendő. Az első Rejtő Jenő széles körben ismert műve, a Három testőr Afrikában, a másik pedig egy néhány oldallal beljebb található szívszorító írás a Bódvalenkei Vigasságok nevet viselő, szimpatikus túlélési kísérletről.

A nemzeti szólamokkal palástolt politikai-gazdasági mohóság és gazemberség az elmúlt 25 évben mindig a földügyben tárulkozott föl a legtisztábban.

„Aki nincs velem, az ellenem van…” (Máté 12,30) „Aki nincs ellenünk/ellenetek, az velünk/veletek van.” (Márk 9,40 és Lukács 9,50)

Izgatottan számolom, mennyit kell még aludnom ahhoz, hogy megismerhessem Tóth Bertalant.

A végjáték elkerülhetetlen, és annak kimenetele sem kétséges. Ám minél inkább elhúzódik a folyamat, annál több áldozattal kell számolni.

A menekültek ügyét, mint minden mást is, Orbán Viktor a belső megosztás és megosztottság kiélezésére használja. Janisch Attila írása.

A görög helyzet borús, de nem reménytelen.

A magyar kormány és a katolikus egyház közösen gyászolták meg az augusztus 17-én, 88 éves korában elhunyt bíborost. Paskai 1978-tól püspökként, 1982-től érsekként, 1987-től pedig prímásként szolgálta az egyházat. A 80-as évektől egészen 2002-es nyugdíjba vonulásáig ő volt a magyar katolikus egyház első számú vezetője.