A szerk.

Milyen falunap?

A szerk.

Művelődési periodika is lévén, két írásművet van szerencsénk kedves olvasóink figyelmébe ajánlani – tisztán az alábbiak könnyebb értelmezését elősegítendő. Az első Rejtő Jenő széles körben ismert műve, a Három testőr Afrikában, a másik pedig egy néhány oldallal beljebb található szívszorító írás a Bódvalenkei Vigasságok nevet viselő, szimpatikus túlélési kísérletről.

Rejtő regénye a maga vicces módján egy panama történetét meséli el, melynek során egy rakás út- és vasútépítésre szánt pénzt lovasítanak meg a gonoszok, mindvégig lázas munkálatok látszatát keltve. Messziről úgy tűnik, hogy alagutak, hidak épülnek a nehéz terepen, valójában kamu az egész – csak lopnak ott két pofára. A mi cikkünk pedig arról szól, hogyan próbál egy mélyszegénységben élő kis magyar falu némi – életben maradásukhoz feltétlenül szükséges – bevételre szert tenni egy kulturális fesztivál gründolásával. 1500 látogató 2 és fél nap alatt hagyna már ott annyi pénzt, amennyit máskor hónapok alatt sem lát a falu. Olvassák el, megkönnyezik.

E harmadik írásmű pedig, amit épp olvasnak, a milánói világkiállításon abszolvált magyar részvételről szól, amit sikerült úgy 5,2 milliárd forintból kihoznia Szőcs Géza költőnek, bocsánat, nyilvánvalóan freudi elírás, kormánybiztost akartunk írni. A rendelkezésünkre álló információk szerint olyan nívón sikerült, amivel a mondott Bódvalenkei Vigasságokon sem sok keresnivalója lett volna senkinek. Félóránként egy kis néptánc, valamiért láthatatlanná vált dokumentumfilmek a „milánói–magyar kapcsolatok” virágba borulásáról, „multimédiás élmény­utak” reprezentálják Magyarországot az idei világkiállításon. Utóbbi program külön érdekessége, hogy a milánói disznóságokat részletesen feltáró index.hu-nak így nyilatkozott róla az illetékes: „a szereplők mind próbálják a saját érdekeiket érvényesíteni, és emiatt ez a program háttérbe szorult”. Az Index cikke végül oda lyukad ki, hogy a Szőcs rendelkezésére bocsátott mesebeli forintösszegből egy szokvány falunap programját sikerült belevarázsolni a magyar pavilonba (mely építményt legendásan ocsmány és alkalmatlan volta okán tartja számon ugyebár a kollektív emlékezet).

Nos, óvatosan a falunapozással! Milánóban egészen más dolgok történtek ugyanis, mint a falunapokon általában. Mert az, hogy hazánk megfelelő európai és világszintű reprezentációját az arra felkent szakelemek úgy képzelik el, hogy félóránként kiperdül a színpadra egy néptáncegyüttes és eljárja az üveges táncot, majd néhány lépéssel arrébb diavetítést tartanak arról, hogy Magyarországon a reformok remekül működnek, csak a történet egyik fele. Ha nem lenne oltári szégyenletes, akár azt is mondhatnánk rá, hogy a kisebbik rossz. A másik fele, a nagyobbik rossz, az természetesen ennek az 5,2 milliárd forintnak a sorsa. Egészen konkrétan az, ahogyan erre az igen nagy összegre tekintenek azok, akikre rábízni szerencsétlenségünkre módunkban állt. Nos, úgy, mint nekik járó javakra, amiből tetszésük szerint óvhatják adott esetben a személyükre hulló látszatokat, ám azon felül ugyancsak tetszésük szerint tüntethetik el a szemünk elől. Oly jellemző a felelős minisztérium ostoba trükkösködése a vonatkozó információkkal, az a hányaveti hazudozás, ami ezt az egész skandalumot az elejétől mostanáig elkísérte.

Úgyhogy óvatosan tehát a falunapozással: ott ugyanis legfeljebb csókot szokás lopni.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.