Vélemény

A gyermeklányok rituális megcsonkítása a kulturális sokszínűség mégoly széles elismerése mellett is elfogadhatatlan. A lányok nemi szerveinek csonkolása – általában a klitorisz és néhol a nagyajkak kimetszése – ellentétes az emberi jogok szemléletével: kiskorúakon végzett beavatkozás ez, amely komoly fájdalommal, fertőzésveszéllyel jár, maradandó egészségkárosodáshoz vezet, sokszor meddőséget vagy gyötrő szülést okoz, és nem utolsósorban a nemi öröm végleges elvesztésével jár.

Röviden összefoglaljuk a parlamenti ellenzék elmúlt néhány napját. A Jobbik alelnöke, aki, mint Kövér László a Fideszben, egyfajta Vesta-szűzként őrzi szervezete eredeti értékeit (a Jobbik esetében: rasszizmus, xenofóbia etc.), elvhű módon, elnökválasztási veresége előtt és után is a kormánypárti propagandakiadványok föltűnő rokonszenvétől kísérve úgy szidalmazta Vona Gábor leköszönt elnök ún. néppártosodási stratégiáját, ahogy a csövön kifért.

Pénteken bemutatta a magyar parlamentben új kormányát Orbán Viktor. Az ilyenkor szinte elvárt nagyotmondás ezúttal sem maradt el, de sajna most csak némi önismétlés tellett Európa legnagyobb formátumú politikusától.

Ez lesz az egyik olyan jelenet, amellyel a jövő magyarjainak magyarázni fogják a NER lényegét.

Mihez kezdjünk a két soron következő választással?

Lemondta az Opera a Billy Elliot 15 előadását, Ókovács Szilveszter szerint a Magyar Időkben megjelent írás után jelentős mértékben csökkent a jegyeladás.

Abcúg!

Vona Gábor mondott egy csodálatos mondatot a Jobbik hétvégi tisztújító kongresszusán. Eszerint pártja „nem elveszítette, hanem nem nyerte meg” a választást. Jó, hogy ezt mondta az egészen az elnökségi tagságig visszalépő volt elnök, mert a Jobbik az országgyűlési választások óta úgy viselkedik, mint akit ronggyá vertek.

Új, ámbátor hivatalba csak lapzártánk után lépő agrárminiszterünk, Nagy István a parlamenti meghallgatásán azt mondotta, hogy az ország hústermelését drasztikusan fenyegető afrikai sertéspestist egy „migráns” eldobott szendvicse hozta Heves megyére.

Egy hete azzal állt elő az egyik fideszes napilap, hogy a „Gyárfás Tamás ügye államtitkokkal tarkított politikai botrány” lehet, és ez az atombomba szeptemberben robban. (A szeptember észszerű céldátum, hiszen a nyár első felében a főnök a labdarúgó vébével lesz elfoglalva, a második felében pedig pihen és lélekben rákészül az új foci- plusz politikai idényre).

Szüleik hét éve, népszámláláskor adott válaszai szerint Magyarországon a 14 év alatti gyerekek körülbelül 8, más felmérések kérdezőbiztosainak ítélete szerint (a romákra vonatkozó statisztikákból kiindulva) jó 15 százaléka cigány.

Lassan végigég az évekkel ezelőtt lángra lobbantott gyújtózsinór, és eléri a lőport – talán ez a kép szemlélteti a magyar kormány és az Európai Bizottság viszonyának legfrissebb fordulatát, a 2020 utáni költségvetésre vonatkozó javaslat jogállamisági mechanizmusát. A magyar kormány 2010 óta él vissza az európai intézmények hatásköri korlátaiból és lassúságából fakadó lehetőségekkel.

„…ha a Napot és a csillagokat ezer évvel korábban pillantotta volna meg a Földről, valószínűleg egy dinasztia alapítója vált volna belőle – így azonban csupán világbajnok lett.” (Ödön von Horváth: A jólelkű birkózóról)

Ma – erős rendőri jelenlét mellett – megalakult Magyarország parlamentje. A Kossuth térre és közvetlen környékére kivezényelt rendőri erők látványosan magas létszámát nyilván nem maga az alkalom indokolta; a rendszerváltás óta megtartott alakuló ülések alig is igényeltek különösebb rendfenntartói védelmet, akármilyen többséggel ült is össze az aktuális ház.