Vélemény

A magyar gazdaságpolitika elmúlt hét évének különleges fejezete a különadók története. Ha néhány év múlva a mondoshawanok eljönnek, mert baj lesz, és Lilu elkezdi visszapergetni a magyar gazdaság filmjét, itt még ő is hosszabban elidőzik majd. Már a kiinduló helyzet értelmezése sem lesz egyszerű, hiszen a mostani – szuperlatívuszokban nem szűkölködő – kormánypárti értékelések kiindulópontja az, hogy 2011-ben tragikus volt a helyzet, durván félezer milliárdos hiányt kellett kezelni.

A képet mindenki ismeri. Világhírű lett, felkapta az amerikai sajtó is: Pócs János a nemzetközi porondon ismertebb gázszerelő már, mint Mészáros Lőrinc.

Az ellenzéki pártok elmúlt pár heti izéjeihez fűzött jelen széljegyzetünkben tartózkodni fogunk a csúnya szavak, valamint a gunyoros hangnem használatától. Az indulatos-trágár-vicceskedő megközelítés, beláttuk, nem vezet sehova, ha lehetett is egy darabig röhögni az egészen, ezen már rég túl vagyunk.

Az áprilisi országgyűlési választások előtt a magyar demokratikus közvélemény zavarodott és letargikus. A helyzet kilátástalannak tűnik. Valóban ne volna remény?

Setét Jenő roma aktivista és Heller Ágnes között nagyon tanulságos vita zajlott Baló György szerdai műsorában.

A magyar kormányfő megerősítette kapcsolatát kínai kollégájával – érdemes hát áttekinteni, hogy Kína új barátjaként milyen társaságba került Magyarország, s hogy a kínai reláció hogyan hat az alkotmányosságra és az emberi jogokra Kína más szövetségeseinél.

Helyreállt a dolgok rendje. A természet tehát. A jó Atya van és az ő háza népe: papa, mama, gyerekek. Férfi és nő, fiúk és lányok, kalapács és fakanál.

Jelen vezércikkünk kiindulópontjaként jelöljük ki a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) november 16-i, Szöulban megtartott ülését: innen fogunk hátra és előre kalandozni az időben, egészen lapzártánk napjáig, vagyis kedd estig. Próbálják meg nem elveszteni a fonalat!

Hol vannak már azok a szép idők, amikor Kontur Pál fiai az éj leple alatt hazacsenték a hegyvidéki Mindszenty-szobor fejét, mert azt, lévén algériai márványból kifaragva szépen, nem bírta el a szobor testülete, amit viszont az észszerű takarékosság okán galvanizált macskaszőrből sikerült megszobrani.

A múlt szerdán Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, s ennek megfelelően nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe fogja költöztetni.

A 2014-es ellenzéki összefogás igazi története 2012. október 23-án, Bajnai Gordon beszédével kezdődött, és bizonyos értelemben máig sem ért véget.

Bezárt a Borház (a hajdani nappali menedékhely most KAJA TANYA, s hol konzervdobozból kanalazták a hideg sóletet a csövesek, most NAPI MENÜ FRISSENSÜLTEK KÉSZ­ÉTELEK SZENDVICSEK GRILLCSIRKE SALÁTÁK PALACSINTÁK), nyitva az Üvegház, K. Dezső új törzshelye. Felirat, cégér nincs – a név azért, mert két, utcára néző fala üvegből.

1980. Moszkva az olimpia lázában ég, gőz­erővel folyik a készülődés a világbéke ezen nagy seregszemléjére, épülnek a stadionok, fejlődik az infrastruktúra, csillog-villog az utcákon minden.

A számtan nem minden. Hiába nézett ki úgy, hogy az év végére lazán összeáll a kereszténydemokratákból, zöldekből és liberálisokból álló, úgynevezett Jamaica-koalíció, a tárgyalópartnereknek sehogyan sem sikerült megtalálniuk a közös hangot. A magát egyre inkább jobbra pozicionáló FDP (Szabaddemokrata Párt) alkalmasint úgy lehetett vele, hogy nem tenne jót neki, ha egy platformra kerülne a menekültsimogató Merkellel és a széplelkű zöldekkel, így fel is rúgta a koalíciós tárgyalásokat.