Nézzünk be.
Két sörpad, két talponállópult (az egyik a tévé alatt, a könyöklőn hangszórók, az alsó pulton tippmixújságok, -szelvények, egy sárga toll), négy presszóasztal, székek. A falakon bekeretezett fényképek az Üvegház életéből, lambéria, buszmenetrendek, fent tévé, IKEA-óra, darts, két kis feszület. Kék munkaruhás a tévé előtti sörpadnál ül, tegnap is jól elbeszélgettünk, veled jó beszélgetni, tegeződnek a pultosnővel, törzsvendég. Itt mindenki az. A beszélgetés azt jelenti, a kék munkaruhás beszél. Általában a taxis, ordítva, de most hallgat. (Mikor taxizik, amikor mindig itt van? És iszik. Éjszaka? Rejtély.) A kék munkaruhás örül, hogy beszélhet. Nem nekem való ez a világ, megölöm magam. És nem önsajnálatból mondom. Tudom, sokan csak mondják, de én megteszem. Kimegyek, és megteszem. Az autó alá. A pultosnő a National Geographicot nézi, Oroszlánok a vízilovak ellen, egy szemüveges vendég tippmixel, egy másik (olvasó)szemüveges, K. Dezső is. Az én autóm alá neee! A taxis ordít, kék munkaruhás folytatja, a lányomék svájci hitelesek, nem bírják fizetni, elveszik a lakást. Pultosnő, tovább nézve az állatok háborúját, tízezer családnak veszik el! Szemüveges felnéz a tippmixből, hozzád költöznek, Laci? Tehát (a továbbiakban) Laci, Arany Ászokot iszik, örül, hogy kérdezik. Hova jöjjenek? Én is várom a végrehajtót. Nem is lakás az, raktár, nekem jó. Nem fűtök, fél liter házi pálinka kell, és megindul a cirkuláció. Leszarom a végrehajtót. Az oroszlánok begázolnak a vízbe, a szemüveges abbahagyja az ikszelést, nagy átbaszás volt, akkor mindenre nulla százalék kamat, mindenki rohant, én nem. Gyurcsányék alatt volt, ők tudták, mi lesz, ez lett. A bankok jártak jól, a zsidók. K. Dezső ránéz, nem szól.
A pultosnő bekapcsolódik, ezek meg nem csináltak semmit, csak húzták az időt. A hiteles meg dögöljön meg. Laci iszik a sörből, azt mondja Viktor, szüljél gyereket, a lányom szülne, de hova? Azt tudnak, pofázni, hogy kell a gyerek! Erre a világra? Kijöttem a kórházból, nekimentem megint az alkoholnak, csak nektek mondom. Mintha nem tudnák. Nem mentem be, hívtam a főnökömet, beteg vagyok. A tippmixes kérdez, bár tudja a választ. Holnap bemész? – Majd meglátom. Ha akarok, bemegyek. – De nagy úr vagy!, mondja a pultosnő. Tegnap is így hangzott a beszélgetés, körülbelül, minden a megszokott formában. Mint a misén. Laci tegnap is meg akarta magát ölni, holnap sem fogja. Otthonosság, komfort, családi kör. K. Dezső ikszel, Uganda–Mali V(endég), Zacatepec–Leon D(öntetlen), Celtic–St. Johnstone H(azai), a tippmixes leveszi szemüvegét, a tévében tátott szájú vízilovak, tanácstalan oroszlánok. Laci kiindul cigizni, aztán beköszön, elmegy. Csak nehogy megtegye, mondja a pultosnő, ugyan! Attól ne félj! A taxis örül, végre kedvére ordibálhat.
De a show-t ma nem ő viszi el.
Jön egy nő lila nadrágban, kék, lyukacsos papucsban, szürke, lyukas pulóverben, nem köszön, már az ajtóban mondja, meghalt, éjszaka meghalt, a pulthoz megy, a tippmixes megkérdezi, mikor?, a nő kezében két deci vörös, leül a taxis mellé, azt nem tudom, nyolckor vettem észre, iszik. Hívtad a mentőket?, kérdezi a taxis, hívtam, azt mondák, tíz percen belül jönnek. – Most dél van, állapítja meg, helyesen, a pultosnő. A taxis ideges, menj haza és várjad őket! A nő kortyol, nem tudok otthon maradni, a tippmixes, ki közben feltette szemüvegét, újra tippel, hát igen, egy hullával. Csend, a hullaszállítókat hívjad! A tévében az oroszlánok és a vízilovak tovább harcolnak, már kihívtam a rendőrséget is, a taxis ordít, a rendőrséget, minek? A hullaszállítókat hívjad! Most a tippmixes jön, honnan tudod, hogy meghalt? A nő a taxist kérdezi, meghívsz? – Nem hívlak meg! Lehet, hogy meg sem halt! – De, én állapítottam meg a halált. – Olyan nincs, hogy te! – Hívtam a mentőket, de nem vették fel. – Az előbb azt mondtad, azt mondták, tíz perc múlva jönnek! A taxis egyre hangosabb. A tippmixes önt a söréből, itt valami nem stimmel. Szerintem meg sem halt. A nő most neki mondja, hívjál meg. – Nem hívlak. K. Dezső az újság fölé hajol, mindjárt ő jön. Gyere, nézd meg, mondja a nő a taxisnak, micsodát? A hullát? Dehogy nézem! – Akkor te, fordul a tippmixeshez. Hagyjál békén! Nem vagyok én neked senkid! Hulla sincsen, mit nézzek? – Egy ágyban alszunk, reggel vettem észre, hívtam a mentőket. – Nem is hívtad! A tűzoltókat is hívtad, persze! A nő feláll, és hát, igen, ez elkerülhetetlen, megáll K. Dezső mögött, aki úgy tesz, mint aki olvas. Az olasz C ligában a Reggina–Siracusa találkozó 0–2-es győzelme szintén sokaknak okozott bosszúságot (130 034 tippből 9771 lett makulátlan). K. Dezső vállára teszi kezét, aki ezt nem szereti, felpattan, hát te ki vagy?, kérdezi a nő, mosolyog, hiányosak a fogai; a kezét nyújtja, kezet fognak. De nem kéri, hogy hívjam meg. Hívd a mentőket még egyszer!, mondja a taxis, 104, segít a tippmixes, a nő kimegy a sarki telefonfülkéhez, nincs mobilja, és senki nem ad neki. Ebben nem veszek részt, mondja a taxis, a tippmixes kér még egy sört, várható volt, nagyon rosszul nézett ki, a pultosnő átkapcsol a Sláger TV-re, de azért tegnap is itt ivott. – Igen? – Persze, együtt mentek haza. – Már tizenkét órája ott rohad az ágyban, a tippmixes kiszámolta. – Ha ugyan meghalt. – Na, ez a krimi, van hulla, nincs hulla? A nő visszajön, azt mondták, húsz perc múlva jönnek. A taxis ordít, menj haza! – Hívjál meg! – Akkor hazamész? – Haza. De egy felest kérek. A taxis meghívja, a tévében nincs még egy pillantás, mi vérem szítaná, nincs még egy érintés, mi hangom fojtaná, a nő felhajtja a vodkát, hangosítsd fel, a zene a taxist is túlordítja, és úgy ringatna el, hogy könnyű álmot szór, olyan, mint te, nincs még egy, tudom jól, a nő felkéri a taxist, táncolnak, a szám végén a nő K. Dezsőhöz jön, nem táncolok, de csak megérinti a vállam, te pedig vigyázz magadra, leül, nem indul haza.
Ponte Preta–Gremio V(endég), Defensor–Racing Montevideo H(azai), Bristol Rovers–Swindon V(endég), K. Dezső kitölti a szelvényt, indul a lottózóba, egykor zár. Gyere velem, mondja a taxisnak a nő, ebbe én nem bonyolódom! – Akkor belém bonyolódjál. – Menj már haza! A mentősök már ott vannak! A nő elindul, K. Dezső előreengedi az ajtóban. Ahol találkozik Lacival, aki visszajött, nem ölte meg magát.
Most megint övé a terep.
K. Dezső feladja a szelvényt, és arra gondol, azt sem tudja, kije halt meg a nőnek – a férje? Az anyja? Vagy nem halt meg. Azt sem tudja, az oroszlánok vagy a vízilovak győztek? Gyanítja, Oroszlánok–Vízilovak D(öntetlen).
Én a vízilovakkal vagyok.
