TGM válasza Botka László és az osztályegyenlőség ügyében

  • Tamás Gáspár Miklós
  • 2017. június 25.

Vélemény

Váradi Róberthoz.

Váradi Róbert megtisztelt vele, hogy vitatkozik Botka Lászlót védő cikkemmel. Sajnos pusztán csak megismétli azoknak az „érveit” (helyesebben: mintegy négyszáz esztendeje elavult előítéleteit), akikkel én vitatkoztam volt. Ezeknek az a lényegük, hogy ha a szóban forgó gazdagoknak vannak (a kizsákmányolás szemszögéből teljesen irreleváns) jó tulajdonságaik, akkor a kizsákmányolás, a nem személyes, hanem dologi függőség (amely a kapitalizmus sajátossága más hierarchikus társadalmakkal szemben), s a belőlük következő osztályegyenlőtlenség stb. nem baj. Akkor nem kell progresszív adózás, csak a korrupt oligarchák esetében. Ez szerintem butaság.

Váradi Róbert nem tudja, mi az osztály. A kérdésről tanulmányom szól itt, a szöveg elolvasható itt – de ez rövidített szöveg, ajánlom Váradi Róbertnak a német, cseh, szerb és szlovén fordítást, amely a teljes kéziraton alapul.

A „rworse” nickname-re hallgató kommentelő megjegyzi: „TGM liberális létére baloldalibb, mint sok-sok magát baloldalinak valló értelmiségi” – ennek a rejtélynek az a nyitja, hogy már húsz éve nem vagyok liberális. Ezt nem muszáj tudni, nem tananyag, de azt se lehet, hogy minden cikkemre ráírjam: „MÁR RÉG NEM VAGYOK LIBERÁLIS” – pedig hát ez a helyzet.

Amiatt pedig, hogy némileg szkeptikusan helyeslem Botka László társadalmi és gazdagsági elképzeléseit (nem azért szkeptikusan, mert túlzónak, hanem azért, mert túl mérsékeltnek, óvatosnak tartom őket), nem vagyok hajlandó mentegetőzni. Ő szociáldemokrata, és a kapitalizmus keretei között több egyenlőséget akar. Ez kis lépés a jó irányba. De az adott kínálatban a legjobb. Ezt akkor is fenntartom, ha élesen helytelenítem retirálását a menekültkérdésben.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.