Pár hete beszélgettünk László Jánossal az akkor még csak körvonalazódó I bike Budapestről, abból a cikkből, illetve itt mindent megtudhatnak a felvonulásról.
Ez persze nem azt jelenti, hogy minden a legnagyobb rendben.
László János: Budapesten volt egy reményünk: amikor a BKK megalakult és Vitézy Dávid átvette a közlekedésfejlesztést, mi is véráldozatot hoztunk, az egyik saját mérnökünk ott dolgozott tovább, és egészen az utolsó pillanatig vitte a kerékpárosügyet. Akkor úgy éreztük, a sok-sok vita ellenére lehet, hogy pár év múlva a Kerékpárosklubnak Budapesten már semmi dolga nem lesz, mert Vitézy hasonlóképp gondolkodott a közlekedésről, mint mi. Ennek az a lényege, hogy nem a kerékpározást, a buszozást stb. kell fejleszteni külön-külön, hanem a közlekedést integráltan. Mindez elindult, és ez egy óriási dolog, de most ez a folyamat talán lelassult vagy megállt, nem tudjuk, mindenesetre a nyugalmunk elveszett a tekintetben, hogy Budapesten már semmi dolgunk nincsen, koncentrálhatunk a vidéki városokra. Most készítünk elő egy beszélgetést, egy találkozót a városvezetéssel, hogy megtudjuk, mi van azokkal a tervekkel, koncepciókkal, határozatokkal és konkrét időhöz kötött megvalósulásokkal, amelyekről az eddigi vezetés alatt szó volt. Egyébként vidéken sokkal rosszabb a helyzet. De mindezt különválasztjuk, nem kötjük össze a biciklis felvonulással.
magyarnarancs.hu: Mondana példát a fejlesztésekről, amelyek a megbeszélés tárgyát képezhetik?
LJ: Nyilvános koncepciók és tervek léteznek, mondjuk ilyen a Balázs Mór-terv, amit a közgyűlés tavaly nagy csinnadrattával elfogadott, és amely nagyon pontosan rögzíti, hogy 2030-ig miknek, milyen elvek mentén kellene megvalósulni. Ennek a lépéseit, a konkrét ütemezett programokat és terveket nagyon kellene már látni.
| ||
magyarnarancs.hu: Ezek szerint nem látjuk?
LJ: Ezért kezdeményezzük a találkozót, hogy lássuk. Egyelőre nem látjuk, de nem biztos, hogy azért, mert nincs, lehet, hogy csak rossz a szemünk vagy más szemüveget kell felvennünk. A Balázs Mór-terv a nagy egészről szól, de vannak ennek már részei, például a közbiciklihez, a Bubihoz kapcsolódó intézkedési tervcsomag, ami három ütemben határozta meg a fejlesztést Budapesten, ami szerint a Bubi hatásterületén át kell alakítani a közlekedést olyanná, hogy lehessen ott kényelmesen, akadálymentesen és biztonságosan biciklizni kezdőnek és haladónak egyaránt. Nem hogy csak úgy felrakok a járdára a körúton néhány biciklit, aztán menjen mindenki, aki ahogy tud. Kellenek a konkrét engedélyes tervek, közbeszerzések, kivitelezések, ezek folynak, de nem abban az ütemben, mint ahogy ez elhatároztatott. Ráadásul ezek még csak az első ütem részei, nem látjuk, hogy mi van a második, harmadik ütemben meghatározottakkal, ezek azok, amiknek még a tervezése sem indult meg. Ezekben az ütemtervekben van meghatározva, hogy mit kell tenni azokon a területeken, amik már ma is súlyos problémát jelentenek a kerékpáros közlekedésben Budapesten a főútvonalak, hidak kerékpározhatósága érdekében. Ez csak a keret, a Bubi intézkedési terve – ha megvalósulna – elég lenne ahhoz, hogy Budapest egy igazán jól kerékpározható város legyen.
magyarnarancs.hu: Mennyire elégedett egyébként a Bubi eddigi működésével?
LJ: Megszületett. Tényleg szuper. 2009 óta az volt az álmunk, hogy Budapesten közbicikli legyen. Van. Működik, nem lopják és nem rongálják, ezek nagyon nagy dolgok, mert ezek voltak a legnagyobb félelmek. Használják, ez is nagy dolog. Nem tudjuk, hogy fogják idén használni, de az induló időszakban sokan próbálták ki, sokan bicikliztek vele. Van pár javítanivaló: az egyik legfontosabb az, hogy tartunk attól, hogy nem a kívánatos célt és nem a kívánatos célcsoportot éri el. A közbicikli, a public bike, az a public transport system, vagyis a közösségi közlekedési rendszer része. A közbicikliknek az a célja, hogy a közösségi közlekedésre átültesse az egyéni gépjárművel közlekedőket. Nem az a cél, hogy mondjuk busz helyett a biciklit használják, hanem az, hogy aki eddig autóval járt nem tudom honnan, az inkább jöjjön be a városba egy darabon a gyönyörű, légkondis, internetes busszal, villamossal, vonattal (ha van ilyen), és az utolsó pár kilométert, métert, azt a közbringával tegye meg, hiszen nem véletlen, hogy a rendszer angol neve az, hogy last mile. Azt gondoljuk, hogy az itteni rendszer egyelőre nem ezt szolgálja. Ennek több oka is van: az egyik minden bizonnyal az árképzés, ami a turisták kiszolgálását preferálja, a másik a mennyiség, a kihelyezett biciklik száma, a hálózat mérete. És hát van még egy probléma, ez a Bubik súlya: meggyőződésünk ugyanis, hogy ezt valamilyen módon csökkenteni kell. Ezek a problémáink, de ha egészében nézzük, akkor egyébként nagyon klassz, hogy van közbringa, van Bubi.
