A lombikbébiprogram mindenképpen bűn, állítja Veres András püspök

  • - palosm -
  • 2017. augusztus 24.

Villámnarancs

Nem járható út az élet továbbadására.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke már augusztus 20-i ünnepi beszédében beleszállt a kormányba a lombikbébiprogram szélesítése miatt. A keresztény értékrend szerint a törvénykezés nem megfelelő, erősítette meg most Veres az állítását a Magyar Nemzetnek.

Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek

Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek

Fotó: MTI

Azért nem az, mert a mesterséges megtermékenyítés semmilyen formája nem fogadható el a katolikus egyház számára, mert a gyermek nem a férfi és a nő természetes kapcsolatában fogan, mondja a Veres. (Az is megérne egy misét, hogy ezekben a jól hangzó frázisokban, amik rendre előkerülnek lombik- vagy éppen eutanáziatémában, vajon mikor milyen értelemben használják a természetes szót.)

Bűn és bűn

A püspök szerint mindenképpen bűnt követ el az, aki részt vesz a programban: „Attól függően, hogy mennyire volt tudatos részéről a döntés, ennek mértékében a bűne súlyosabb vagy kevésbé súlyos”, érvel.

De Veres a legdurvább választ erre a kérdésre adja: „Vajon bűnben fogannak a lombikgyerekek?”

Erre az igen egyszerű kérdésre elég nehéz nem azt válaszolni, hogy „nem, még a lombikgyerekek sem fogannak bűnben, mert egy emberi élet soha nem lehet bűn”. Nagyjából minden jóérzésű ember rávágná: gyerek nem születik bűnösnek ebben az értelemben.

De Veresnek sikerül a bravúr. Ezt a három mondatot sikerül kipréselnie magából: „A gyermek tehet legkevésbé róla. A szülők pedig nagyrészt tájékozatlanok. Azt el kell mondjam, hogy a lombikbébiprogram nem járható út az élet továbbadására.”

Vagyis a gyermek is bűnös, de ő legalább nem tehet róla? Mi a bánatot akart mondani Veres András? És főleg: mit gondoljon egy hívő fiatal, aki lombikprogramban született? Az ő élete nem járható út az élet továbbadására?

Veres megszólalása mindazonáltal nem légüres térbe érkezett. Az egyre hangosabb lombikellenes hangokról és a katolikus egyház álláspontjáról az alább hivatkozott cikkünkben írtunk hosszan.

Itt jegyezzük meg, hogy a meddőség ma minden ötödik-hatodik párt érinti Magyarországon, évente mintegy 1700 lombikbébi születik. A kormány most azt tervezi, hogy növeli a gyógyszerek tb-támogatását, duplájára emeli a jelenleg évi hatezres eljáráslimitet, így jelentősen rövidülnének az amúgy hosszú lombikbébi-várólisták.

Az életvédők támadása

Miközben a kormány az egyik kezével szélesíti a lombikprogram elérhetőségét, a másikkal lelkesen támogatja az in vitro megtermékenyítést az abortusszal egyenértékűnek tartó, „életvédő” csoportokat. A párbeszédet tabuk, hiedelmek és könnyen meghozott morális ítéletek nehezítik.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.