A lombikbébiprogram mindenképpen bűn, állítja Veres András püspök

  • - palosm -
  • 2017. augusztus 24.

Villámnarancs

Nem járható út az élet továbbadására.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke már augusztus 20-i ünnepi beszédében beleszállt a kormányba a lombikbébiprogram szélesítése miatt. A keresztény értékrend szerint a törvénykezés nem megfelelő, erősítette meg most Veres az állítását a Magyar Nemzetnek.

Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek

Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek

Fotó: MTI

Azért nem az, mert a mesterséges megtermékenyítés semmilyen formája nem fogadható el a katolikus egyház számára, mert a gyermek nem a férfi és a nő természetes kapcsolatában fogan, mondja a Veres. (Az is megérne egy misét, hogy ezekben a jól hangzó frázisokban, amik rendre előkerülnek lombik- vagy éppen eutanáziatémában, vajon mikor milyen értelemben használják a természetes szót.)

Bűn és bűn

A püspök szerint mindenképpen bűnt követ el az, aki részt vesz a programban: „Attól függően, hogy mennyire volt tudatos részéről a döntés, ennek mértékében a bűne súlyosabb vagy kevésbé súlyos”, érvel.

De Veres a legdurvább választ erre a kérdésre adja: „Vajon bűnben fogannak a lombikgyerekek?”

Erre az igen egyszerű kérdésre elég nehéz nem azt válaszolni, hogy „nem, még a lombikgyerekek sem fogannak bűnben, mert egy emberi élet soha nem lehet bűn”. Nagyjából minden jóérzésű ember rávágná: gyerek nem születik bűnösnek ebben az értelemben.

De Veresnek sikerül a bravúr. Ezt a három mondatot sikerül kipréselnie magából: „A gyermek tehet legkevésbé róla. A szülők pedig nagyrészt tájékozatlanok. Azt el kell mondjam, hogy a lombikbébiprogram nem járható út az élet továbbadására.”

Vagyis a gyermek is bűnös, de ő legalább nem tehet róla? Mi a bánatot akart mondani Veres András? És főleg: mit gondoljon egy hívő fiatal, aki lombikprogramban született? Az ő élete nem járható út az élet továbbadására?

Veres megszólalása mindazonáltal nem légüres térbe érkezett. Az egyre hangosabb lombikellenes hangokról és a katolikus egyház álláspontjáról az alább hivatkozott cikkünkben írtunk hosszan.

Itt jegyezzük meg, hogy a meddőség ma minden ötödik-hatodik párt érinti Magyarországon, évente mintegy 1700 lombikbébi születik. A kormány most azt tervezi, hogy növeli a gyógyszerek tb-támogatását, duplájára emeli a jelenleg évi hatezres eljáráslimitet, így jelentősen rövidülnének az amúgy hosszú lombikbébi-várólisták.

Az életvédők támadása

Miközben a kormány az egyik kezével szélesíti a lombikprogram elérhetőségét, a másikkal lelkesen támogatja az in vitro megtermékenyítést az abortusszal egyenértékűnek tartó, „életvédő” csoportokat. A párbeszédet tabuk, hiedelmek és könnyen meghozott morális ítéletek nehezítik.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?