A lombikbébiprogram mindenképpen bűn, állítja Veres András püspök

  • - palosm -
  • 2017. augusztus 24.

Villámnarancs

Nem járható út az élet továbbadására.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke már augusztus 20-i ünnepi beszédében beleszállt a kormányba a lombikbébiprogram szélesítése miatt. A keresztény értékrend szerint a törvénykezés nem megfelelő, erősítette meg most Veres az állítását a Magyar Nemzetnek.

Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek

Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek

Fotó: MTI

Azért nem az, mert a mesterséges megtermékenyítés semmilyen formája nem fogadható el a katolikus egyház számára, mert a gyermek nem a férfi és a nő természetes kapcsolatában fogan, mondja a Veres. (Az is megérne egy misét, hogy ezekben a jól hangzó frázisokban, amik rendre előkerülnek lombik- vagy éppen eutanáziatémában, vajon mikor milyen értelemben használják a természetes szót.)

Bűn és bűn

A püspök szerint mindenképpen bűnt követ el az, aki részt vesz a programban: „Attól függően, hogy mennyire volt tudatos részéről a döntés, ennek mértékében a bűne súlyosabb vagy kevésbé súlyos”, érvel.

De Veres a legdurvább választ erre a kérdésre adja: „Vajon bűnben fogannak a lombikgyerekek?”

Erre az igen egyszerű kérdésre elég nehéz nem azt válaszolni, hogy „nem, még a lombikgyerekek sem fogannak bűnben, mert egy emberi élet soha nem lehet bűn”. Nagyjából minden jóérzésű ember rávágná: gyerek nem születik bűnösnek ebben az értelemben.

De Veresnek sikerül a bravúr. Ezt a három mondatot sikerül kipréselnie magából: „A gyermek tehet legkevésbé róla. A szülők pedig nagyrészt tájékozatlanok. Azt el kell mondjam, hogy a lombikbébiprogram nem járható út az élet továbbadására.”

Vagyis a gyermek is bűnös, de ő legalább nem tehet róla? Mi a bánatot akart mondani Veres András? És főleg: mit gondoljon egy hívő fiatal, aki lombikprogramban született? Az ő élete nem járható út az élet továbbadására?

Veres megszólalása mindazonáltal nem légüres térbe érkezett. Az egyre hangosabb lombikellenes hangokról és a katolikus egyház álláspontjáról az alább hivatkozott cikkünkben írtunk hosszan.

Itt jegyezzük meg, hogy a meddőség ma minden ötödik-hatodik párt érinti Magyarországon, évente mintegy 1700 lombikbébi születik. A kormány most azt tervezi, hogy növeli a gyógyszerek tb-támogatását, duplájára emeli a jelenleg évi hatezres eljáráslimitet, így jelentősen rövidülnének az amúgy hosszú lombikbébi-várólisták.

Az életvédők támadása

Miközben a kormány az egyik kezével szélesíti a lombikprogram elérhetőségét, a másikkal lelkesen támogatja az in vitro megtermékenyítést az abortusszal egyenértékűnek tartó, „életvédő” csoportokat. A párbeszédet tabuk, hiedelmek és könnyen meghozott morális ítéletek nehezítik.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.