Boross Péter szerint Orbán Viktor egy fűzfából kiteljesedett színhozó, vagy valami ilyesmi

  • narancs.hu
  • 2015. október 25.

Villámnarancs

Az agg gebines hosszan temette Európát, de nekünk egyelőre nem kell félnünk. Mert Kohl, Mitterrand, Thatcher után Orbán Viktor kell Európának. Van tehát itt némi ellentmondás.

Boross Péter interjút adott az Origónak, amelyben a taxisblokádról és az ügynökaktákról éppúgy megemlékezett, mint az európai civilizáció pusztulásáról. Merthogy Boross szerint annak annyi, kampec stb. „Könnyen lehet, hogy az utolsó évszázadát éli az a civilizáció, ami ma Európát és Amerikát jelenti. Az Európai Unió a jelenlegi formában nem képes az igazán komoly kérdések megoldására. Nyugati politikusok most unokáik Európa-örökségét herdálják el” – mondja Hóbagoly, aki nem is olyan rég még az „eltérő bőrszínű” migránsokkal riogatta a kedves olvasókat.

Boross legújabb rémlátomásában immár győzedelmeskednek azok, akiknek – hogy ismét korábbi nyilatkozatát idézzük – „nemcsak a kultúrájuk más, hanem az ösztönrendszerük, biológiai, genetikai adottságaik is”, ami persze nemcsak amiatt logikus, hogy olyan sokan vannak. „Nincsen Kohl, Mitterrand vagy Thatcher, most az európai politikai mezőnyt belepi a szürkeség – jegyzi meg, hozzátéve: – Nem tud kinőni a nagy országokból egy meghatározó egyéniség, ami szintén a válságot mutatja. Ez szomorú jelenség, a Nyugatrómai Birodalom utolsó időszakára emlékeztet, amikor a császárok egyre jelentéktelenebb személyek voltak.”

De nyugalom! Mielőtt elkámpicsorodnánk, és – jobb esetben – csomagolni kezdenénk, hallgassuk csak, mit mond még a bölcs vendéglátós! „Ismerem a miniszterelnököt fűzfakora óta, mostanra kiteljesedett, és színt hoz Európába egy olyan korszakban, amikorra lezárult a nagy egyéniségek kora.”

Így mindjárt más.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.