Íme a MÚOSZ elnökének elképesztő nyilatkozata a Népszabadságról

  • narancs.hu
  • 2016. október 10.

Villámnarancs

Van még bármi értelme a MÚOSZ-nak? A hazai újságíró-szövetséget hívják így.

Szombaton elképesztő körülmények közt csukták be a legnagyobb magyar politikai napilapot, a Népszabadságot. A hír sokkolta a magyar közvéleményt, a világ számos vezető orgánuma megdöbbenésének adott hangot a nyilvánvaló politikai döntést követően. A magyar független sajtó újabb bástyája esett el, per pillanat az archívumával együtt; a veszteség felfoghatatlan.

És ekkor jön a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Tóth Károly, aki bevisz még egy gyomrost. Mert nem azt mondja, hogy szörnyűség, tragédia, borzalom stb., hanem nyomja a kormánypropagandát, benne van a Hír Tv-ben, így: „Ami azt illeti, én ezt a lépést, ami szombaton történt, elsősorban gazdasági jellegű döntésnek tartom, mert sehol a világon nem lehet elfogadni azt, hogy egy tulajdonos, egy új tulajdonos a végletekig finanszírozzon egy veszteséges üzletet. Az más kérdés, hogy nem tartom kulturált megoldásnak azt, ahogyan ez végbement. Mint hallom a ma reggeli hírekben, leültek tárgyalóasztalhoz, tárgyalóasztalnál kellett volna kezdeni ezt az egész dolgot. Hogy milyen lesz a lap, ha lesz egyáltalán új lap, annak az irányultsága, azt még egyelőre nem lehet megmondani, az majd kiderül. Sajtóberkekben hetek óta köztudott volt, hogy a Népszabadságot eladják. Tehát akik most sajnálják, hogy ez bekövetkezett, azoknak kellett volna lépni” – mondta Tóth Károly.

Ezután az idegborzoló vélemény után azért felvetődik a kérdést: mi értelme van annak a gittegyletnek, amit MÚOSZ-nak hívnak?

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.