Kósa Lajos nem szégyelli magát, már az embercsempészekhez hasonlítja a jogvédőket

  • narancs.hu
  • 2017. március 26.

Villámnarancs

Újabb fokozatba kapcsolt a fideszes civilgyűlölet.

„A Fidesz-frakció arra kérte a kormányt, hogy nyújtson be fellebbezést az Emberi Jogok Európai Bíróságának múlt heti ítélete ellen, amellyel elmarasztalta Magyarországot két bangladesi menekült kérelmének elutasítása miatt, és ragadjon meg minden jogi eszközt a döntés érvénytelenítéséért” – mondta ma a rádióban Kósa Lajos, mintha Strasbourgban is az lenne az ábra, hogy Orbán letelefonál, oszt’ jónapot.

false

 

Fotó: MTI/Czeglédy Zsolt

Azt persze még Kósáról sem feltételeznénk, hogy ennyire naiv vagy hülye volna, már csak azért sem, mert nyilatkozatának folytatásából elég világosan kiderül, valójában nem a strasbourgi meszeléssel van itt baj, sokkal inkább azzal, hogy

a nonstop sorosozás ellenére sem sikerült

még mindig kellő gyűlöletet ébreszteni a civil szervezetekkel szemben.

Úgyhogy Kósa most már azzal jön, hogy szó sincs itt jogok védelméről, valójában mocskos üzlet ez az egész. „A Helsinki Bizottság két olyan embert védett Strasbourgban, akikről nem tudjuk, hol vannak. A nekik megítélt

mintegy 2,7 millió forintos perköltséget

és ügyvédi díjat a Helsinki Bizottságnak lehet utalni. Ez jól jön nekik, feltalálták a migránsbizniszt. Ez egy 45 milliárd forintos piac, melyből jó szeletet lehet hasítani. A migránsbizniszből nemcsak az embercsempészek élnek kitűnően” – mondta, sőt hozzátette azt is, hogy szerinte ez felháborító.

Nem lennénk meglepve, ha már holnaptól hasonló hangnemű cikkekkel lenne tele a kormánysajtó, de addig is ízlelgessük csak az új varázsigét: migránsbiznisz.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.