Kövér László karácsony óta tartó verbális ámokfutásának soros állomásán már saját lányairól beszél

  • narancs.hu
  • 2016. január 2.

Villámnarancs

Ha tegnap valaki az Echo tévére kapcsolt azt hihette, hogy a szilveszter még nem ért véget.

„Nem akarunk genderörületet ... Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk” – mondta Kövér híres beszédében, a Fidesz-kongresszuson, ám több mint két hét elteltével Bayer Zsolt mikrofonja előtt már árnyalta mondandóját. (Kövér egyéb, Csurka István szavait idéző magvas gondolatairól itt írt a Narancsblog.)

„A saját lányainkról beszéltem, tehát még olyan distinkciókat is megtettem, ami azt szolgálta volna, hogy ezt még véletlenül sem értelmezhessék úgy … Én elsősorban azt kértem a saját lányaimtól, hogy hadd legyünk ugyanolyan boldogok nagyapaként meg nagyanyaként, mint a mi szüleink, nagyszüleink voltak annak idején.”

Ez most komoly? Tényleg az otthoni problémáit vitte a nyilvánosság elé, a privát óhaját fogalmazta meg ország-világ előtt? Ugyan, dehogy komoly. Kövér doktor csak mondott valamit, s neki ugyebár a családi dolgai is azonnal, lelkifurdalás nélkül politikai aprópénzre válthatók. Most pedig az az ő személyes politikai célja, hogy a kongresszusi beszéde nyomán róla kialakult középkori bunkó képét a nemzet fogyatkozásáért aggódó felelős férfiú portréjává gyúrja át. Persze feleslegesen, hisz hívei épp azt szeretik benne.

Az idézett kijelentés 6.12-től:

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.