Lázár János szerint a magyar nép nem nagyon erőlteti meg magát a hazáért

  • narancs.hu
  • 2016. március 13.

Villámnarancs

A miniszterek minisztere Makón ünnepelte a 1848-as forradalmat. S azt találta mondani, hogy nagyon relatív, amit hazánkért teszünk…

Lázár egy ún. polgári bálon tekintett a múltba, s idézte fel, hogy egykor „a makói és a vásárhelyi parasztemberek gyermekeik születésének és szüleik halálának dátuma mellé fölírták a Biblia szélére: 1848. március 15-én született a magyar szabadság”.

„De nemcsak ezt tették – folytatta –, Kossuth Lajos hívó szavára harcba szálltak, és ha kellett, nem kevesebbet, az életüket áldozták a haza védelmében.”

Lázár János boldog

 

Fotó: MTI

Hej, azok a daliás idők, amikor elég volt egy hívó szó, és a vérét adta a nép, elég volt az országnak „üzenni” – gondolhatta a miniszter. Majd megjegyezte: „Ha arra gondolunk, mégiscsak a nemes eszme volt képes mozgósítani őseinket, és ma milyen keveset kérnek tőlünk”, például összefogást, együttműködést, akkor „nagyon relatív mindaz, amit napjainkban teszünk az országunkért, a hazánkért”. Tehát a nemtetszésének adott hangot.

Hogy a fenébe lehetséges, hogy Kossuth Lajos üzenetét mindenki meghallotta annak idején, a mostani kormányét meg egyre kevesebben?

Tényleg, hogyan lehetséges? Hogy nincs ki ellen harcolni? Ki merészeli ezt mondani, amikor a mostani miniszterelnök pont erre építi a karrierjét?

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.