Mit gondol a világ intelligenciája Orbán Viktor és sameszai barátságáról és pénzéről?

  • narancs.hu
  • 2014. október 9.

Villámnarancs

Újabb irodalmi nagyság fejezte ki undorát.
false

 

Fotó: Németh Dániel

A Janus Pannonius-díj Szőcs Géza személyes projektje: „nekem ez a becsvágyam, ezt tartom (egyik) feladatomnak megvalósítani: ezt a díjat létrehozni”. A magyar állam nem habozott mélyen a zsebébe nyúlni (a díjjal jelenleg 50 ezer euró, nagyjából 14 millió forint is jár, „részben kormányzati forrásból”), hogy ezt a becsvágyat kielégítse. De ugyan ki gondolta, hogy Szőcs Géza és az általa reprezentált Orbán-kormány megfelelő tekintély egy nemzetközi jelentőségű díjhoz?

Lawrence Ferlinghetti, az aggastyán amerikai költő nem kért a megtiszteltetésből, „mivel a díjat jelenleg részben a magyar kormány finanszírozza, és mivel a jobboldali rezsim politikája a tekintélyelvű irányítás felé, következésképpen a szabad véleménynyilvánítás és a polgári szabadságjogok korlátozása felé tolódik” – írtuk szinte napra pontosan két esztendeje.

Most leírhatnánk szó szerint ugyanezt, csak Ferlinghetti nevét kellene kicserélnünk a jelentős finn alkotó, Hannu Launonen nevével, hisz most ő mondja, hogy kenjétek a hajatokra az ebül szerzett pénzeteket.

Ne legyen illúziója senkinek, 50 ezer euró, 15 millió HUF meg az apró egy világszerte magasan jegyzett finn írónak is nagy pénz – jó ok kell hozzá, hogy visszautasítsa.

Az undor elég jó oknak látszik.

(Azóta némileg pontosítottuk magunkat itt.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.