Németh Szilárd ma ismét megvédte a rezsicsökkentést az imperialista ügynököktől

  • narancs.hu
  • 2015. március 3.

Villámnarancs

Mai parlamenti felszólalásában Németh Szilárd rezsibiztos erősen sérelmezte, hogy Brüsszel – természetesen hazugságra alapozott – kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen.

A brüsszeli nyomás azt jelzi, nem lankadhat a figyelmünk, mert a kitartó munkával véghezvitt rezsicsökkentést Brüsszel el akarja venni a magyaroktól” – mondta ma a parlamentben Németh Szilárd rezsibiztos, majd így folytatta: „Nem kétséges, hogy az imperialisták és ügynökök itthon, nálunk is meg fognak próbálni mindent, hogy zavarják szocialista építésünket, dolgozó népünk életszínvonalának emelését.”

Németh Szilárd arról is szót ejtett, hogy: „A Brüsszel által kifogásolt szabályokat éppen azért kellett meghoznunk, hogy megvédjük a rezsicsökkentést.” Ehhez még annyit fűzött, hogy „Két és fél millió ember aláírása, a félmilliós békemenetek és a három megnyert választás ebbe az irányba mutatnak”.

Végezetül világossá tette: „Ebben a helyzetben fontosabb, mint bármikor, hogy mindenki világosan lássa: pártunk és vezetése egységesebb, összeforrottabb, mint valaha. (Hosszan tartó, lelkes taps.) Ennek az egységnek, összekovácsoltságnak szilárd és megingathatatlan alapját azok az eszmék és tanítások képezik, melyeket Marx, Engels, Lenin, Sztálin dolgoztak ki, s amelyek, mint a múltban, úgy a jövőben is, változatlanul megvilágítják előttünk a szocializmushoz vezető utat.”

Ui.

Minden kedves olvasónktól elnézést kérünk, de számítógépeink meghibásodása miatt valószínűleg összecsúszott két anyagunk, az egyik Németh Szilárd mai parlamenti beszédét tárgyalta, a másik meg Rákosi Mátyás 1953-as budapesti pártaktíván elmondott beszédével foglalkozott. Sajnos utólag a legnagyobb igyekezetünkkel sem sikerült hitelt érdemlően tisztáznunk, hogy a cikkben szereplő idézetek kitől is származnak.

Ui. 2.

Ehhez a cikkhez a kereső által felajánlott legelső Rákosi-beszédet használtuk fel. Nyilvánvalóan felesleges volt tovább keresni.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.