Sikerül-e két tehenet megfejni Mészáros Lőrinc nélkül ma Magyarországon?

  • narancs.hu
  • 2015. augusztus 13.

Villámnarancs

Van két tehenem, dögöljön meg a szomszédé is, illetve Ady Endre, lehetőleg máma még – ilyen és hasonló mondatokat vár a hvg.hu. Külön hálásak, ha Mészáros Lőrinc kimarad a buliból.

Világhálón terjedő nemzetkarakterológiai viccelődésre hívja fel a figyelmet a hvg.hu. A dolog lényege, hogy azt a mondatot kell folytatni, hogy „Van két tehenem…”. S a folytatásból valami viccesnek, ugyanakkor jellemzőnek kell kirajzolódni egy-egy nemzet döntő tulajdonságainak cégvilági leképeződése tárgyában. A lap felajánl 11 lehetőséget, hogy beküldői megalkossák a mindennél jobbat, a ránk, magyarokra vonatkozót.

Mészáros Lőrinc

Mészáros Lőrinc

Fotó: MTI/Mathé Zoltán

A példák között vannak szellemesek:

A kínai cég

Van két tehenetek. Van 300 alkalmazottatok, akik fejik őket. Kijelentitek, hogy a foglalkoztatottság teljes, a szarvasmarha termelékenysége pedig jó. Letartóztatjátok az újságírót, aki megírja az igazságot.

Nagyon szellemesek:

Az olasz cég

Van két tehenetek, de nem tudjátok, hol vannak. Úgy döntötök, elmentek ebédelni.

Illetve kicsit erőltetettek:

A francia cég

Van két tehenetek. Sztrájkba léptek, zavargásokat robbantotok ki, eltorlaszoljátok az utakat, mert három tehenet akartok.

Első látásra úgy tűnik, a magyar versenyzők jó eséllyel szállhatnak be a nemes küzdelembe. Csakhogy a lap finoman terelgeti pályázóit, amikor azt írja, hogy „Ha a mészároslőrincezésen kívül más is az eszébe jut, külön köszönjük!”.

Nos, így a feladat megoldhatatlan.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.