Tizenkétezer nácit felsoroló listát találtak Argentínában

  • narancs.hu
  • 2020. március 5.

Villámnarancs

Többségük pénzt utalt a svájci Crédit Suisse bankban vezetett számlákra.

Argentínában előkerült egy lista 12 ezer náci nevével, akik az 1930-as évektől a latin-amerikai országban éltek – közölte a Simon Wiesenthal Központ (SWC) nevű zsidó emberi jogi szervezet.

Az SWC tájékoztatása szerint egy argentin nyomozó bukkant rá a náci szimpatizánsok listájára egy régi Buenos Aires-i raktárépületben. A központ a honlapján közzé is tette a lista egy részét.

A lajstromon szereplők nagy része pénzt utalt át a zürichi székhelyű – mai nevén – Crédit Suisse pénzintézetnél vezetett bankszámlákra. "Úgy gondoljuk, hogy ezeken a hosszú ideje nyugvó számlákon olyan pénzt helyeztek el, amelyet a nemzetiszocializmus zsidó áldozataitól loptak el" – közölte a szervezet.

Crédit Suisse , Zürich

Crédit Suisse , Zürich

Fotó: Wikimedia CC

A Simon Wiesenthal Központ írásban kért engedélyt, hogy betekinthessen a bank archívumába.
A náci háborús bűnösök után nyomozó szervezet szerint a lajstromon szereplők közül többen is kapcsolatban álltak a nácik rezsimjével összefüggésbe hozható vállalatokkal, amelyek "a második világháború alatt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által vezetett feketelistán szerepeltek".
Az SWC hozzátette: argentin náci csoportok megpróbálták megsemmisíteni a bizonyítékokat az akták elégetésével.

A Crédit Suisse bank az argentínai bejelentésre reagáló állásfoglalásában emlékeztetett arra, hogy 1997 és 1999 között vizsgálóbizottság nyomozott a holokausztáldozatokhoz köthető svájci bankszámlák ügyében. Ennek munkája révén már megpróbálták a lehető legteljesebb képet kialakítani a témáról. A bank ugyanakkor bejelentette, hogy ismét megvizsgálja az ügyet.

A második világháborút követően több tucat náci háborús bűnös, köztük Josef Mengele és Adolf Eichmann is Argentínába menekült, ahol hamis személyazonosság alatt éltek.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.