Kapaszkodjanak meg: Ungváry Krisztián belátta tévedését.
Amit először mondott, az valóban nehezen védhető. A Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium átnevezését a Jobbik kezdeményezte és a Fidesz karolta fel, erről kérdezte Ungváryt a hvg.hu. És ő azt találta mondani: „Legyen világos: egy sztálinistáról beszélünk. Aki ha nem ránt pisztolyt egy adott szituációban, és esetleg túléli 1945-öt, akkor az ÁVH vezetője is lehetett volna.”
| ||
Hogy ez miért képtelen állítás, arra többek között Takács Ferenc szellemes javaslata is rámutat, és mi is fejtegethetnénk hosszan, de minek, ha megteszi ezt ma megjelent írásában maga a szerző:
„Be kell látnom, hogy amit állítottam, félrevezető és nem méltányos. Nincs támpontunk arra, hogy Ságvári hogyan viselkedett volna egy sztálinista diktatúrában. Arról tudunk, hogyan viselkedett előtte: bátor ember volt, aki ráadásul nemcsak saját pártjának ügyeivel foglalkozott, hanem az antifasiszta ellenállás más politikai erőket egyesítő szervezésével is.”
Aztán újra, ezúttal kifejezetten árnyaltan értékeli Ságvári szerepét és személyiségét, majd hozzáteszi:
„Ma nem az a kérdés, hogy Ságváriról kell-e újonnan elnevezni egy iskolát (ezt nem tartanám jó ötletnek, de így fel sem merült), hanem az, hogy egy bejáratott és az érintettek számára megszokott elnevezést központi és korántsem konszenzuális irányelvek mentén, egy neonáci párt javaslata alapján megváltoztassanak.”
Ungváry tehát nem csupán belátja tévedését, ami a magyar közéletben már önmagában ritka bátorságot és tartást jelez, hanem ahhoz is veszi a bátorságot, hogy egy kényes kérdésben árnyaltan fogalmazzon, és ahhoz is, hogy a Jobbikot annak hívja, ami.
