Mikortól lett munkaszüneti nap Horthy Miklós neve napja?

  • Zsigmond Gábor
  • 2015. december 13.

Villamos, szék

A 2. világháború előtt a fővárosi közlekedési dolgozóknak Mikuláskor is szünnap járt. Persze nem azért, hogy otthon ellenőrizzék, kipucolták-e a gyerkőcök rendesen a kis csizmát.

„Vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Úr Ő főméltóságának neve napján, folyó évi december hó 6-án, pénteken szünnapot engedélyezek” – adta ki az utasítást a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság vezérigazgatója 1940-ben, ám hogy mikor került szokásba ez a nemes rendelkezés, azt sajnos nem tudjuk pontosan.

false

 

Horthy hivatalosan 1920. március 1-jétől lett a Magyar Királyság kormányzója, de abban az évben még a Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) látta el a fővárosi tömegközlekedés feladatait, amit még Károlyi Mihályék alapítottak a régi, békebeli cégek államosításával, bár addigra Tormay Géza miniszteri biztos (Tormay Cécile írónő öccse) felügyelete alatt, az irányadó politikai kurzust sikerült a vállalat életébe becsempészni. De Horthy névnapjának hivatali megünneplésére mégsem került sor a BEVV idején. A vállalat utolsó évének Miklós napján, azaz 1922. december 6-án éppen egy tarifaemelési javaslattal lepték meg a fővárosiakat.

A vállalat helyébe 1923. január 1-jétől lépő Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (BSZKRT) első éveiben sem találtuk nyomát a vállalati ünnepnek, viszont a kormányzóvá választás 10. évfordulóján a mai Móricz Zsigmond körtérnek és a Bartók Béla útnak is a Horthy Miklós nevet adták. Úgy tűnik, hogy valamikor ezt követően vált rendszeressé a december 6-i névnap megünneplése, vagyis az idézett 1940-es rendelkezés nem Horthy kormányzóvá választásának 20. évfordulójára vagy a háborús gondok elfedésére született. Ám úgy tűnik, a névnap megünneplésében azért volt némi fejlődés, mert míg 1940-ben hivatali szünnapról van szó, 1938-ban még irodai ügyeletet kellett tartani, mivel az akkori rendelkezés így szólt: „Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Úr Őfőméltóságának neve napján, folyó évi december 6-án központi irodai szolgálatban csupán ügyeletes szolgálatot kell tartani. E rendelkezés a külső szolgálati ágakra, nevezetesen a forgalmi, vontatási és műhelyi szolgálatra nem vonatkozik.” A teljességhez tartozik, hogy a tájékoztatás már ekkor a legmagasabb rangú utasítások élére került, vagyis vezérigazgatói rendeletként adták ki.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.