Neve? Anyja neve? Magyar hangzású nevet mindenkinek!

  • 2015. november 29.

Villamos, szék

Beszámoltunk már sok furcsa előírásról, de ez olyan, ami akár az Ön családjának az életét is megváltoztathatta.

1933. november 30-án Folkusházy Lajos, a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság vezérigazgatója újabb rendelkezést ajánlott az összes fővárosi közlekedési dolgozó figyelmébe. Így kezdődött: „Miután a magunk részéről is nagy súlyt helyezünk arra, hogy a vasút (itt a villamos, fogas, földalatti, sikló, mivel a busz még önálló üzem volt – Zs.G.) alkalmazottai lehetőség szerint magyar nevet viseljenek és hazafias érzelmeiknek ezzel is kifejezést adjanak, felhívom az alkalmazottak figyelmét arra, hogy a M. kir. Belügyminiszter Úr az év július 22-én 40,200/933. B.M. szám alatt kiadott rendeletével a névváltoztatás szabályait egyszerűsítette és az eljárást megkönnyítette. Az említett belügyminiszteri rendelet kinyomtatott példányait azzal küldöm meg a szolgálati főnökségeknek, hogy hívják fel az alkalmazottak figyelmét a névmagyarosítás nemzeti jelentőségére és a névváltoztatás tárgyában érdeklődő alkalmazottakat az eljárás tekintetében megfelelően oktassák ki.” Bizonyára üde színfolt lehetett egy kocsiszín életében, amikor a szolgálatvezető összehívta a dolgozókat, és felhívta figyelmüket, hogy némelyiküknek most már illene nevet változtatni.

A rendelet szerint azonban nem engedélyezték a történelmi családnevek felvételét, de a régies írásmódot sem, például az „y” végződést, vagy a th, eő, gh írásmódot. Szóval a kamu nemesek ideje lejárt. De a másik végletnek sem engedtek. Senki nem lehetett csak úgy Nagy, Kovács vagy Tóth sem. Olyan családneveket sem engedtek ugyanis, amelyeket „máris sok család visel”, és itt konkrétan rendeletbe foglalták, hogy „pl. Nagy, Kovács, Tóth”. Külön kategóriát jelentettek a már „magyar hangzású, de a jó ízlést sértő, gúnyolásra alkalmas” nevek, melyeket ugyancsak ajánlottak „kijavítani”.

false

 

Fotó: fortepan.hu

 

Amit bonyolítani lehetett, azt persze bonyolították. Egyes közalkalmazottaknak ugyanis – középiskolai végzettséggel, 15 évi közszolgálattal és (!) harctéren szerzett kardos kitüntetéssel vagy vitézségi, vagy sebesülési éremmel – megengedték, hogy ezért mégis felvehessen régies írásmód szerint nevet, de a „kettős régies” betűket így sem (ilyenek voltak pl. a thy, ssy).

Aki nem értette az egészet vagy ezek után elbizonytalanodott, hogy hogyan is kéne őt hívni a jövőben, annak a gondoskodó állam sietett a segítségére. A vállalat vezetője ugyanis azt tanácsolta, hogy menjenek a Teréz körút 3.-ba. Itt volt ugyanis az Országos Névmagyarosító Társaság. Ők tudtak tanácsot adni, hogy az előírásoknak mindenben megfelelő, szükség esetén iskolai végzettség vagy harctéren szerzett kardos kitüntetés igazolásával bárki „igazi” nevet kaphasson – természetesen „válaszbélyeg ellenében”. Ha utóbbit már a tanácstalan illető kifizette, akkor mehetett a Társasághoz, amely büszkén hirdette magáról, hogy „mindenkinek díjtalanul ajánl igényeinek megfelelő jó magyar hangzású nevet”.

Nos, így lett egyik napról a másikra például Kleinmajer kalauzból Bende, Kraivich kocsivezetőből Kassai, Zrubetz segédmunkásból Békesi.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.