Aztán jött a minden emberi normát zárójelbe tévő posztjugoszláv polgárháború és a ruandai vérengzés, az utóbbi során mindössze két hónap alatt pusztítottak el közel egymillió embert – a többségüket machetével. A hutu osztagok a sajátjaikat sem kímélték, ha azok nem voltak elég elkötelezettek a tuszik kiirtása iránt.
Alanna Brown filmje egy 2×2 méteres pinceraktárban játszódik, ahová négy nő rejtőzik a vérgőzös tombolás elől. Résnyi ablakon át látják, hallják, hogy hová fajulnak a dolgok. Néhány naposnak indul, de több mint két hónapig tart az el- és bezártság (az egyik asszony férjének időnként ételt lenyújtó karja az ötödik szereplő).
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
