Macerás dolog így vérengzeni, de filmekben előfordul ilyesmi, az alkotók tehetségét kidomborítandó (szerencsére nem Picassóval próbál eredetieskedni a történetvezetés terén amúgy nagyon is konvencionális forgatókönyv, a darabolást megússzuk). A rendőrség tehetetlen, a szálak felfelé, a politika, a pénzarisztokrácia köreibe vezetnek. Az ügy felgöngyölítésével megbízott nyomozópáros először dolgozik együtt, kezdetben utálják egymást, lévén egyikük tapasztalt, cinikus, megszállott, önpusztító, a másik tapasztalatlan, idealista… jaj, felsorolni is fárasztó a sok szokványos jellemvonást, amelynek mindegyikére szánva van néhány perc a filmidőből, hogy valami kitöltse az üresjáratokat.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
