Visszhang: tévésorozat

A vadnyugat születése

  • - ts -
  • 2025. január 15.

Visszhang

A népek kohója hideg volt, fáztak benne cudarul a népek, nem is volt mind rendesen felöltözve.

Szerencsére mindig tudtak tüzet rakni, a zúzmara lepte ágak is könnyen lángra kaptak, tényleg csak arra kellett nagyon vigyázni, hogy az ellenerők észre ne vegyék a felszálló füstöt vagy a fényeskedő világosságot. Mert sajna ellenerők voltak számosan, voltaképpen csak azok voltak, mindenki mindenkinek az ellen­ereje volt. Az ügymenetet pedig úgy bonyolították, hogy mindenki tartott valahonnan valahová, s feszt egymásba botlottak, s akkor üsd, vágd, nem apád. Mindezt 1857-es keltezéssel adresszálják az alkotók, miszerint kerek négy esztendővel járunk a polgárháború kitörése előtt, ám vagy ötvennéggyel Lewis és Clark expedíciója után, igaz, akkor nem esett annyi hó például (pedig mindkét esetben szeptembert írtunk). Szóval a vadnyugat születéséről éppúgy túlzás beszélni, mint amerikai primevalról, így most hiába is kárhoztatnánk a kicsinyt dedósra sikerült magyar címet.

De kik és hol közlekednek ekkor éppen? Nos, számos valós és még számosabb valótlan figura, leginkább valahol Utah déli fertályának kietlen tájain (mely akkor még nem számított államnak, csak úgy volt, ahogy „kormányzója” is). A naptár szerint az ún. utah-i háború zajlik éppen, a híres Mountain Meadows-i mészárlást be is mutatja a sorozat, ami azért nem nagy kunszt, mert a sorozat csak mészárlást mutat be, kisebbeket, nagyobbakat, dramaturgiailag szükségszerűnek tűnőket és hajuknál (stílhelyesen: skalpjuknál) odarángatottakat. (A legjobbak a fransziául beszélő buckalakók, róluk nem tudjuk, hogy kifélék és mit akarnak, persze, dugni és medvét zabálni mézzel, de őket tényleg csak azért küldték be a díszletbe, hogy piszkoskodjanak egy sort, aztán felkoncolják őket. Persze, ha akarom, azt szimbolizálják, hogy a jócselekedetek a vadonban nem mindig célravezetők. De nem akarom.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.