Visszhang: lemez

Brad Mehldau – Orpheus Chamber Orchestra

Variations on a Melancholy Theme

Visszhang

Napjaink egyik vezető jazz-zongoristája azt álmodta, hogy Brahms egy reggel erősen bluesos hangulatra ébred. Ezt a jelenetet zenésítette meg.

A borítón közölt megjegyzéseinek a szokásosnál is nagyobb a jelentősége. Nem azért, hogy beszorítsa a befogadó asszociációt – a zene igazán inspirálja a hallgató fantáziáját –, hanem mert a mű formagyakorlatnak is felfogható, a téma és a 11 páros variáció, a kadencia és az utóhang plusz ráadás kompozíciós struktúrájának ismerete valóban elmélyíti az élvezetet. A téma a címnek megfelelően melankolikus, háromnegyedes. A variációk aztán messze kalandoznak a kezdőponttól, hangulatban is, de első hallgatásra nem nyílik meg minden finomságuk – az árnyalatokat csak a mélyebb ismerkedés során adja ki magából a lényegében klasszikus stílusú mű.

Brad Mehldau a New York-i Or­pheus kamarazenekar felkérése írta a darabot. A világhírű, ötven­éves együttesnek a művészeti vezető nélküliség a védjegye, állandó sorozatuk van a Carnegie Hallban, Branford Marsalisszal és Arturo Sandovallal is koncerteznek, nem beszélve a klasszikus sztárok sokaságáról. Ám mintha a fúvósok egy kicsit szétszólnának rögtön az elején, és az egyik hegedűszóló kíséretében a vonósok is. Mintha nem próbáltak volna szólamonként vagy tuttiban eleget. Azt éppen stilisztikai nyitottságuk miatt nehezen tudom elképzelni, hogy kicsit „piszkosan” akartak volna játszani. Megmagyarázza mindezt, hogy a mű 2013-as (hallhatóan kozmetikázatlan) koncertfelvételét adták most ki lemezen. A wertheri kesergés, a bluesos, szűkített hangzatok és a felhők közt áttörő derű zenei állomásai így is élménydúsak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.