Will Toledo zenekara leginkább a kilencvenes évek lepattant alterrockjából táplálkozik, ugyanakkor a frontember mindig is vonzódott a konceptalbumokhoz és a hosszabb kompozíciókhoz, úgyhogy csak idő kérdése volt, hogy mikor talál egylemeznyi anyagot összefogó történetet. A The Scholars egy coming-of-age sztori, amely tényleg átgondolt univerzum: a dalokban több mint tíz karakter szólal meg, az ősbemutatón nyomtatott librettót osztogattak a közönségnek, és még egy online játékot is készítettek, hogy bevezessék a hallgatókat a lemez világába.
Mégsem emiatt emlékezetes a seattle-i zenekar új albuma. Inkább azért, mert Will Toledo azon kevesek közé tartozott, aki valódi, tömegeket megmozgató sikert tudott kovácsolni abból, hogy otthon összerakott lemezeit felrakta a Bandcampre, az utóbbi években viszont úgy tűnt, hogy összeroppan saját karrierjének és csúcsművének (Teens of Denial, 2016) súlya alatt. Legutóbbi lemezének (Making a Door Less Open, 2020) kütyüs kísérletezgetéseit nem fogadta túl jól a közönség, egészségi problémái miatt pedig majdnem kénytelen volt feloszlatni a zenekarát. Az új anyagán viszont újra jó formában hallhatjuk: a helyenként bonyolultabb szerkezetek ellenére is azonnal ragadó dalokat ír, amelyeken egyszerre ott van Bruce Springsteen és a Pavement nyoma. Noha nem az összes tíz perc feletti dal makulátlan (van belőle három is), de azért jó ismét önfeledtnek hallani őt.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
