Visszhang: film

Ólomkatona

  • - ts -
  • 2025. május 14.

Visszhang

A jó színészek, a sokaknak méltán kedves sztárok valamennyire el szoktak vinni egy filmet, még akkor is, ha sántikál a forgatókönyv, s annyi csak a rendezői instrukció, hogy csináld, amit szoktál. Jelen esetben tiszta sor, különleges műalkotással van dolgunk.

A szereposztás kis jóindulattal parádésnak nevezhető. A PTSD-ben szenvedő katonák erősen szekta jellegű maszek rehabilitációs telephelyének karizmatikus vezére például a szinte mindig kiváló Jamie Foxx, aki most is bőszen forgatja a szemét (hisz’ így szokták a karizmatikus vezetők). Robert De Niro remekül játssza el, hogy ez is egy olyan film, amelyben játszik Robert De Niro. S még John Leguizamo is emlékeztet nyomokban valamikori önmagára, bár a rettenthetetlen harcos szerepét reá osztani, nos, nyilván igényelt némi gondolkodást. A renegát veterán szerepében Scott Eastwood éppen fénykorát éli. Rita Ora neve is ismerős lehet, bár leghosszabban a vége főcímen látjuk.

Arról van szó, hogy a rehabilitációs szekta túlságosan kinőtte magát, s veszélyt jelent immár a társadalomra, de jó lenne megúszni egy újabb Wacót. A megoldáshoz a renegát veteránon keresztül vezet az út, akinek szerelme, gyermekének édesanyja még mindig a rehabszekta foglya, bár ő (a veterán) egy ideig halottnak is hiszi.

Akciófilmet sötétben csinálni a legkönnyebb, s valszeg a legolcsóbb is. Izzadt arcok osonnak fegyverrel a kézben az alagútban, s ha szerencsénk van, azt is láthatjuk, hogy mutogatnak; ketten előre, hárman jobbra, a többiek utánam, s akkor úgyis felrobban valami. Az Ólomkatona egy kínos fércmű.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.