Visszhang: dokumentumfilm

Celtics City

Visszhang

A mű kilenc részben mutatja be a Boston Celtics kosárlabdacsapatának történetét.

Ez így még nem tűnik akkora őrületnek, pusztán azért, mert Magyarországon az NBA csak az 1990-es években kezdett népszerűvé válni, így az előzmények ismeretének hiánya miatt sokak szerint a Chicago Bulls a legsikeresebb amerikai klub, de a sorozat bemutatja azt is, hogy lemaradtunk a Boston Celtics történetének legfontosabb részéről. Pedig az nemcsak azért lehengerlő, mert csupa sikert tartalmaz – a 60-as években zsinórban nyert nyolc bajnoki címük azóta is megdönthetetlen rekord –, de azért is, mert a klub történetén keresztül tökéletesen elmesélhető Boston története, Bostonon keresztül pedig az egész Egyesült Államoké.

Egy feszültségekkel teli város képe ez, ahol a kulturális központban tömegek tüntettek erőszakba hajló módszerekkel az ellen, hogy a főleg fehérek lakta környékre járhassanak középiskolába az addig szisztematikusan gyengébb oktatásba vezényelt fekete bőrű gyerekek, de ez volt az a város is, ahol, miközben ezrek ünnepelték Bill Russell csapatkapitányi képességeit, ő nem mehetett be minden étterembe. A Celtics City híven ábrázolja az amerikai társadalom legsötétebb időszakát, miközben azt is megmutatja, hogy egy olyan jelentéktelennek tűnő dolog, mint egy sportcsapat, mennyire sokat tehet a rossz reflexek lebontásáért, és mekkora hatással lehet egész városok sorsára. A sorozatban régi és új játékosok, rajongók és történészek is megszólalnak, hogy aztán a végére rájöjjünk, hogy a helyi csapatoknak szurkolni a világ egyik legjobb élménye.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.