Visszhang: dokumentumfilm

Celtics City

Visszhang

A mű kilenc részben mutatja be a Boston Celtics kosárlabdacsapatának történetét.

Ez így még nem tűnik akkora őrületnek, pusztán azért, mert Magyarországon az NBA csak az 1990-es években kezdett népszerűvé válni, így az előzmények ismeretének hiánya miatt sokak szerint a Chicago Bulls a legsikeresebb amerikai klub, de a sorozat bemutatja azt is, hogy lemaradtunk a Boston Celtics történetének legfontosabb részéről. Pedig az nemcsak azért lehengerlő, mert csupa sikert tartalmaz – a 60-as években zsinórban nyert nyolc bajnoki címük azóta is megdönthetetlen rekord –, de azért is, mert a klub történetén keresztül tökéletesen elmesélhető Boston története, Bostonon keresztül pedig az egész Egyesült Államoké.

Egy feszültségekkel teli város képe ez, ahol a kulturális központban tömegek tüntettek erőszakba hajló módszerekkel az ellen, hogy a főleg fehérek lakta környékre járhassanak középiskolába az addig szisztematikusan gyengébb oktatásba vezényelt fekete bőrű gyerekek, de ez volt az a város is, ahol, miközben ezrek ünnepelték Bill Russell csapatkapitányi képességeit, ő nem mehetett be minden étterembe. A Celtics City híven ábrázolja az amerikai társadalom legsötétebb időszakát, miközben azt is megmutatja, hogy egy olyan jelentéktelennek tűnő dolog, mint egy sportcsapat, mennyire sokat tehet a rossz reflexek lebontásáért, és mekkora hatással lehet egész városok sorsára. A sorozatban régi és új játékosok, rajongók és történészek is megszólalnak, hogy aztán a végére rájöjjünk, hogy a helyi csapatoknak szurkolni a világ egyik legjobb élménye.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.