Visszhang: film

Halványkék szemek

  • SzSz
  • 2023. január 18.

Visszhang

Évtizedek óta nem láthattuk Edgar Allan Poe-t a vásznon vagy a tévében.

Idén talán ez is változni fog: a horrorkirály Mike Flanagan (A Hill-ház szelleme, A Bly-udvarház szelleme, Mise éjfélkor) az Usher-ház végéből készít minisorozatot, jelen dolgozat szerzője, Scott Cooper pedig írásai helyett inkább a legendás író-költő alakját idézte meg.

A Halványkék szemek Louis Bayard (magyarul Azok a halványkék szemek címen tavaly az Európánál megjelent) könyvének adaptációja, amelyben Cooper immár harmadszor dolgozott együtt Christian Bale-lel. Ő alakítja Augustus Landort, a fáradt detektívet, aki egy katonai iskolában történt gyilkosság ügyében nyomoz: az egyik fiatal katonát felakasztva, szív nélkül találják. Az eset felkelti egy másik kadét figyelmét is, ő lenne a még bajusztalan Poe, aki ugyan fennhangon kijelenti, hogy ő művész, de azért beszáll a detektívmunkába. További hullák és egy papírfecni megfejtése után a nyomok a fekete mágiáig és egy kétségbeesett családig vezetnek.

Poe rémregényeihez hasonlóan a Halványkék szemek is lassan, komótosan csordogál, Cooper pedig remekül idézi meg a gótikus sorok hideg-rideg hangulatát. Maguk a figurák azonban legfeljebb annyira életteliek, mint egy befagyott tó tükre: Bale sótlanul morogja végig a mozit, Harry Melling Poe-jának még emlékezetes jelenete sincs, kettejük között pedig két óra sem elég bármiféle kémia kialakulásához. Mire kisebb-nagyobb döccenőkkel eljutunk a „ki tette” kérdéséig, már nincs az a csavar a végén, amelyik meg tudná menteni a filmet az alsó középszertől.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.