Visszhang: tévésorozat

Csalás

  • - ts -
  • 2023. január 18.

Visszhang

Hogy milyen átkozottul messze van már tőlünk a múlt század kilencvenes éveinek eleje, azt általában elég felesleges méricskélni, de ha szembejön, elég drámai bír lenni, mint például ebben a sorozatban.

Mert itt nemcsak az drámai, amit ez a négy rész ábrázol, de ahogyan ábrázolja: a mai szem egészen máshogyan – szemében vádló szikrákkal – tekint a kilencvenes évekre, mint ahogy mondjuk a kilencvenes évekből néztünk vissza – megbocsátó derűvel – a hetvenes évekre. Tán az ötvenes évekre mutatott csak hasonló szigorral a cudar utókor. Mindezt pedig szokványos rendőrös brit minisorozat műveli a lehető legnagyobb eltökéltséggel a „megtörtént bűnügyek” fiókjából.

Maga a megtörtént bűntény a kor egyik legszörnyűbbike, Rachel Nickell meggyilkolása. A sorozat témája a gyilkosságot követő rendőri munka, amelyet több nyomós okból is számon tart a kriminalisztika. Az egyik ilyen ok a nyomozati eljárás, a másik meg ennek az eljárásnak az eredménye. Régi szóval kéjgyilkosságról lévén szó, a Scotland Yard a csalimadaras módszert látja a legcélravezetőbbnek, már csak azért is, mert az első perctől természetes ott mindenki számára, hogy a szükséges elhivatottságú rendőri állomány ehhez rendelkezésre áll: van egy eleve a kemény gengszterek között mozgó fedett ügynökük, aki éppen az a típus, amelyikkel lépre lehetne csalni azt az egy szem gyanúsítottat, akit pár hónapnyi – a sajtó teljes figyelmével megáldott/megvert – babramunkával, ha tetszik, töketlenkedéssel felhajtani bírtak: Niamh Algar hátborzongató a szerepben. És az eredmény? Nos, az a lényeg.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Ezeket fogadtuk meg a legtöbben 2023-ra

  • Fizetett tartalom

Az alábbi, 2023-ra vonatkozó best of újévi fogadalmak ugyan kifejezetten egy amerikai felmérés eredményei, de nem meglepő módon könnyen megtalálhatjuk a listában a saját titkos vagy kevésbé titkos vágyainkat is.

Kesergő a két öszvérhez

A Három óriásplakát Ebbing határában és az Erőszakik rendezője minden próbálkozás során méterekkel emeli a lécet önmaga előtt, s – mint mindig – most is gond nélkül libben át felette. McDonagh ezúttal is egy elszigetelt atmoszférában kutatja az „emberi” jelző jelentéstartalmát, amelyet magasztalásként és sértésként egyaránt alkalmaz.

Elveszetten

  • SzSz

A rendező 2019-ben, a Házassági történet promókörútján vette újra kezébe középiskolás kora kedves könyvét, Don DeLillo Fehér zaját. Nem nehéz rájönni, miért épp akkor: a regény hősei egy misztikus esemény hatására hirtelen megkérdőjelezik saját szokásaikat, érzései­ket, sőt az egész életüket. Meglehet, hasonlóan érez egy filmrendező is, akinek szekere épp az Oscarig vezető, rögös és értelmetlen úton döcög.

Minden bizonytalan

A videókat és installációkat készítő szlovák képzőművész elsősorban az ún. átrajzolt, leg­inkább újságokban, könyvekben és képeslapokon talált képeken alapuló munkáival vált ismertté. E sikeres, több magángyűjteményben is megtalálható művek nemcsak az emlékeinkben élő, hanem nyomaiban még mindig fel-felbukkanó, a volt szovjet blokk lakói számára nagyon is ismerős vizuális és történeti hagyományait dolgozták fel és írták újra.

Kibontakozik lassan

Egy walesi bányászfaluban nőtt fel az idén 81 éves John Cale, de már gyerekkorában a zene iránt mutatott érdeklődést. Orgonált a helyi templomban, később brácsázni kezdett, azután Londonban, majd New Yorkban folytatott zenei tanulmányokat, ahol Aaron Copland volt a mestere.

Így is szép

A 18. század végén, a polgári hangverseny­élet hajnalán gyakran szerepelt ugyanazon a műsoron intim kamaramű, dal és nagyzenekari szimfónia, utóbbi gyakran több részletre bontva. Ezt a jótékony változatosságot idézte fel Keller András, aki nincs híján a kitűnő ötleteknek.

Elszáradt arcok

Felhajtás, a kínált holmi értékéhez képest túl nagy reklám: ezt jelenti a szerző negyedik regényének címe. A neonzöld szmájli és a betűk neonzöldje a borítón a könyvben felbukkanó árura, egy drogra utal. Az egyenmosoly a grafikai megoldásnak köszönhetően vibrál. Ez a látvány meg is alapozza az olvasmány­élményt, amelynek meghatározó vonulata a bizonytalanság.

Valóra vált álom

Az utókor korántsem elfogulatlan emlékezetében Horthy Miklós zömmel Magyarország kormányzójaként él, aki többnyire fess altengernagyi egyenruhában feszít, esetleg fehér lován léptet. Tette is mindezt 24 és fél éven keresztül, egy tengerrel nem bíró ország („király nélküli királyság”) államfőjeként.