Visszhang: tévésorozat

Csalás

  • - ts -
  • 2023. január 18.

Visszhang

Hogy milyen átkozottul messze van már tőlünk a múlt század kilencvenes éveinek eleje, azt általában elég felesleges méricskélni, de ha szembejön, elég drámai bír lenni, mint például ebben a sorozatban.

Mert itt nemcsak az drámai, amit ez a négy rész ábrázol, de ahogyan ábrázolja: a mai szem egészen máshogyan – szemében vádló szikrákkal – tekint a kilencvenes évekre, mint ahogy mondjuk a kilencvenes évekből néztünk vissza – megbocsátó derűvel – a hetvenes évekre. Tán az ötvenes évekre mutatott csak hasonló szigorral a cudar utókor. Mindezt pedig szokványos rendőrös brit minisorozat műveli a lehető legnagyobb eltökéltséggel a „megtörtént bűnügyek” fiókjából.

Maga a megtörtént bűntény a kor egyik legszörnyűbbike, Rachel Nickell meggyilkolása. A sorozat témája a gyilkosságot követő rendőri munka, amelyet több nyomós okból is számon tart a kriminalisztika. Az egyik ilyen ok a nyomozati eljárás, a másik meg ennek az eljárásnak az eredménye. Régi szóval kéjgyilkosságról lévén szó, a Scotland Yard a csalimadaras módszert látja a legcélravezetőbbnek, már csak azért is, mert az első perctől természetes ott mindenki számára, hogy a szükséges elhivatottságú rendőri állomány ehhez rendelkezésre áll: van egy eleve a kemény gengszterek között mozgó fedett ügynökük, aki éppen az a típus, amelyikkel lépre lehetne csalni azt az egy szem gyanúsítottat, akit pár hónapnyi – a sajtó teljes figyelmével megáldott/megvert – babramunkával, ha tetszik, töketlenkedéssel felhajtani bírtak: Niamh Algar hátborzongató a szerepben. És az eredmény? Nos, az a lényeg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.