Visszhang: koncert

IN PARI

Visszhang

Az új sorozatban zene és szöveg, zene és fotográfia kerül egymás mellé.

Erre a paritásra utal a cím: egyenrangú félként „küzdenek meg” egymással az est folyamán. Márkos Albert szerkeszti a széria egyes részeit, amelynek előzménye a nyitott műhelybeli Words & Music volt, ezért most a Nyitott Műhely művészeti vezetője, Finta László mutatta be az est művészeit, és egy magával hozott csengővel indította el az előadást, ahogyan korábban az esteken.

A kísérletben Parti Nagy Lajos költő, drámaíró, író mellett Bartokos Botond zeneszerző, zongorista, Kovács Gergely dobos és Márkos Albert zeneszerző, csellista vett részt. Az élmény nagyon hullámzó, hol a szöveg erősödik fel, hol a zene, hol a szövegre figyelünk, hol a zenére, és közben többnyire elveszítjük a másikat. A művészek improvizálnak, nincs megkomponálva az előadás. Hiába működik minden, mégis megképződik bennünk, hogy mintha a szöveg dominálná a végeredményt. Olyan pillanat is akad, amikor hallgatnánk tovább a koncertet, izgulunk, hogy tartson tovább a zene, de elindul a szöveg, amely kiszakít és elragad az érzelmek világából, és gondolati síkokra terel. Megállapodunk, de csak kicsit, aztán megyünk a sohasem hallott szóalkotásokkal, fülelünk, nehogy kihagyjunk valamit. Minden szereplő igyekszik valami egyénit belevinni a produkcióba, olykor csak kapkodjuk a fejünket, és próbáljuk befogadni a sokféle megszólalást. Mégis üdvözölhető ez a próbálkozás: úgy könnyed, hogy semmiképp nem sekélyes, és úgy összmunka, hogy mindenkinek a saját hangja is érvényesül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.