Visszhang: színház

Magali Mougel: Csak azt akartuk, szeressetek

Visszhang

A Hatan Társulat új darabjában egy osztályteremben vagyunk, a padokban ülünk mi is.

Köztünk foglal helyet az osztályba érkező moderátor (Kovalik Ágnes), aki elvileg az osztályfőnök (Simon Kornél) munkáját jött megfigyelni. Hamar kiderül, hogy nem most találkoznak először. A tanárnak nem rémlik a lány, „elment a radar alatt”. Ő a gimnáziumi évek alatt inkább a szerelmére fókuszált, akinek mindenképpen imponálni akart. Például azzal, hogy megszervez egy párizsi osztálykirándulást. Meg hogy együtt basztatják a kis szerencsétlen Samanthát, aki remek áldozat: visszahúzódó, nem képes önmagát megvédeni. Látjuk a szerelmesek közötti dinamikát, és megjelenik előttünk a magát vaknak tettető közeg is, Samantha oda sem figyelő anyukája és a pedagógusok. (Minden szerepet Kovalik és Simon visznek, olykor egy jeleneten belül lényegülve át.) Ami igazán érdekessé teszi a darabot, az a nézőpontja. Nemcsak a bullying tényéről beszél az előadás, hanem megmutatkozik mind a három részt vevő fél (a zaklató, az elszenvedő és a néma harmadik) szemszöge. A darab arra is rávilágít, hogy a kibeszéletlen, feldolgozatlan erőszak milyen módokon gyűrűzhet tovább a felnőtt életbe, hogyan hat ki minden élethelyzetre és kapcsolatra. Emiatt nem is feltétlenül ifjúsági előadás ez, minden korosztálynak ajánlható. A drámát a társulat vezetője és a darab rendezője, Horváth Patrícia fordította le. Jó a szöveg, de furcsa, hogy sok helyütt magyar utalásokkal dolgozik, amelyeket le is vet magáról az előadás.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.