Visszhang: tévésorozat

Nyomozás a földönkívüliek után

Az ufókkal és földön kívüli létformákkal foglalkozó műsoroknak kifejezetten jót tett a Pentagon „azonosítatlan légi jelenségeket” vizsgáló 2021-es jelenté­se.

George Knapp amerikai újságíró e vizsgálat kapcsán már nem is arra keres választ a hatepizódos doksijában, hogy léteznek-e földönkívüliek, hanem arra, hogy miért vannak itt, s mit akarnak tőlünk. Az elismert újságíró nem ufóhívőként kezdett foglalkozni az észlelésekkel három és fél évtizeddel ezelőtt, hanem bizonyítékok után kutató tévésként.

A körülbelül negyvenperces részekben Kelet-Oregon évtizedek óta tartó, s jól kivehető mintázatot mutató állatcsonkításait (az ugyancsak a Netflixen futó Megoldatlan rejtélyek legutóbbi évada is foglalkozik a témával), a brazíliai Colares-sziget 1977 és 1978 közti tömeges ufóészleléseit, a mexikói Tampico víz alatti rejtélyeit és az 1997-es phoenixi fényeket járják körül. Knapp segítője egy volt CIA-ügynök és egy korábbi vadászpilóta, akik becsülettel végzik feladatukat, de sajnos a reality irányába tolják a műsort, főleg úgy, hogy Jacques Vallée csillagász-informatikus, akiről Spielberg a Harmadik típusú találkozások François Truffaut játszotta professzorát mintázta, alig néhány percnyi képernyőidőt kap közben. Ennél is nagyobb baj, hogy a széria érdekes ugyan, de kevéssé koherens (például az UFO-észlelések című Netflix-produkció „fényévekkel” átgondoltabb), s jobbára ismert észleléseket hoz fel. Megszólít őszinte szkeptikusokat és hitelt érdemlő tanúkat, mégsem kapunk kielégítő válaszokat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”