Visszhang: film

Áradás

  • SzSz
  • 2025. február 12.

Visszhang

Mindig mindent emberi tulajdonsággal ruházunk fel.

Rossz idő esetén a természet „haragszik”, a minket körülvevő háziállatok virális TikTok-videók ezrei alapján pont úgy örülnek, sírnak és duzzognak, mint mi, de a népszerű pszichológiai kísérlet szerint két, egymás mellett villogó pontot is úgy értékelünk, mintha ugrálnának vagy üldöznék egymást. Erre játszanak rá lassan száz éve a Disney meséi is, ahol Bambitól Dumbón át Némóig a legkülönbözőbb állatkák öltik fel az ősi emberi érzelmeket. Talán túlzottan is hozzászoktunk már ehhez a direkt fogalmazásmódhoz, amelyben a beszélő állatok mindent a szánkba rágnak, épp ezért tűnik forradalminak ez az apró litván animáció, amelynek gyártási költsége egy Disney-produkcióhoz hasonlítva nem több mint kerekítési hiba.

Főhőse egy fekete macska, amely néhány másik állattársához hasonlóan – akad köztük vízidisznó és golden retriever is – igyekszik túlélni egy áradást. Valamiféle posztapokaliptikus világban járunk, ahol ott a nyoma az emberi civilizációnak, de a film nem igyekszik megmagyarázni a pontos helyet vagy időt – és semmi mást sem. Az állatok nem beszélnek, nem próbálnak emberekként viselkedni, de nem is kell nekik: így is élettel és érzelmekkel teljesek, a vízidisznó a nyugalom szobrává, a kutya nyugtalan felfedezővé válik. Magányosak, majd összefognak, éhesek, de azt is megoldják, miközben rajtuk keresztül mi is újra felfedezzük az emberi természet olyan apróságait, amelyet a harsány filmek és animációk rég elfedtek már.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.