Visszhang: lemez

Sziámi AndFriends: Gyere, te bárki

Visszhang

Jól elindítja a lemezt a címadó dal.

A refrén könnyen megjegyezhető és énekelhető, az egyszerű, mégis hatásos gitártémának köszönhetően pedig már az első hallgatás után garantált a napokig tartó dallamtapadás. Ám ezt követően a torockói sírásók anekdotáinak rapbe hajló felidézése nem igazán áll jól Sziáminak. Az album első felét eléggé egysíkúvá teszik az egymást érő keserédes panaszkodások, amelyekhez sajnos a hangszerelés sem társít különösebb izgalmakat. Ennél is zavaróbb, hogy az utómunka során az éneksávok szinte kényszeresen lettek „tökéletesre” csiszolva, a hangkorrekció hol Sziámi hangját torzítja felismerhetetlenné, hol a szöveget teszi érthetetlenné. Pedig a legtöbb számnak kifejezetten jót tett volna egy kis karcosság, néhány hamis hang is belefért volna, hogy a végeredmény emberi maradjon. De a Reál, humán című számmal aztán megérkezik a hiányzó lendület, a burkolt és közvetlen politikai utalások alá ráadásul már zeneileg is több tökösség és fantázia jut. Ennek köszönhetően a „B oldal” végül megmenti az albumot. Vitathatatlan csúcspont a részben élőben rögzített Kik azok a magyarok?, amely a közéleti és kulturális személyiségek névsorát visszafogott pátosszal kapcsolja össze a sokszínűség ünneplésével, arról nem is beszélve, hogy Magyar Péter talán első popzenei említését is magával hozza. Kissé furcsa, hogy a dal klipes verziója néhány hónnappal korábban még Mi vagyunk a magyarok címen jelent meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”