Visszhang: film

Röfi

Visszhang

Kamasz lánynak lenni zaklatások és testszégyenítés nélkül sem könnyű; Sara számára viszont az egyik sem ismeretlen.

Kész horror az élete, a népszerű, kisvárosi lányhorda tagjai online és szemtől szemben is gúnyt űznek belőle túlsúlya és zárkózottsága miatt. Bár túlféltő édesanyja minden rezdülését árgus szemekkel követi, épp az abúzust nem veszi észre. Eseménytelen napjait vagy apja hentespultja mögött tölti, vagy a vadászatban segédkezik, amíg zaklatóit egy titokzatos idegen meg nem gyilkolja.

Carlota Pereda kaján humorral mesél, és gyengéd empátiával közelít Sarához, aki egyszerre a slasherfilmek final girljeinek és a feminista ihletésű horrorok veszélyes hősnőinek (Ördög bújt beléd, Nyers, A boszorkány) örököse. A bőven fröccsenő vér és a sötétben ólálkodó sorozatgyilkos könnyen elterelhetik figyelmünket a lényegről, ám a Röfi valójában egy kamasz lány nővé éréséről és szenvedések árán levetett gátlásairól szól. Laura Galán remekel a főszerepben, őrlődve a gyilkos iránti vonzalom és az undor, a bosszú és a megbocsátás, az elrejtőzés és a hajsza között. Pereda az utolsó pillanatig bizonytalanságban tartja nézőit, hogy Sara végül gyilkos lesz-e vagy áldozat. A tikkadt, poros spanyol kisváros tökéletes helyszín, amely még a legszikrázóbb napsütésben is baljóslatúnak bizonyul, és ahol a tompultsághoz szokott lakosok legalább olyan kéjjel csámcsognak a véres gyilkosságokon, mint amennyire megrémülnek azoktól. A rendező igazi bravúrja, hogy filmje a felszínen szórakoztató slasher, de mélyebben olvasva kényelmetlen igazságokkal szembesít.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.