Visszhang: film

Röfi

Visszhang

Kamasz lánynak lenni zaklatások és testszégyenítés nélkül sem könnyű; Sara számára viszont az egyik sem ismeretlen.

Kész horror az élete, a népszerű, kisvárosi lányhorda tagjai online és szemtől szemben is gúnyt űznek belőle túlsúlya és zárkózottsága miatt. Bár túlféltő édesanyja minden rezdülését árgus szemekkel követi, épp az abúzust nem veszi észre. Eseménytelen napjait vagy apja hentespultja mögött tölti, vagy a vadászatban segédkezik, amíg zaklatóit egy titokzatos idegen meg nem gyilkolja.

Carlota Pereda kaján humorral mesél, és gyengéd empátiával közelít Sarához, aki egyszerre a slasherfilmek final girljeinek és a feminista ihletésű horrorok veszélyes hősnőinek (Ördög bújt beléd, Nyers, A boszorkány) örököse. A bőven fröccsenő vér és a sötétben ólálkodó sorozatgyilkos könnyen elterelhetik figyelmünket a lényegről, ám a Röfi valójában egy kamasz lány nővé éréséről és szenvedések árán levetett gátlásairól szól. Laura Galán remekel a főszerepben, őrlődve a gyilkos iránti vonzalom és az undor, a bosszú és a megbocsátás, az elrejtőzés és a hajsza között. Pereda az utolsó pillanatig bizonytalanságban tartja nézőit, hogy Sara végül gyilkos lesz-e vagy áldozat. A tikkadt, poros spanyol kisváros tökéletes helyszín, amely még a legszikrázóbb napsütésben is baljóslatúnak bizonyul, és ahol a tompultsághoz szokott lakosok legalább olyan kéjjel csámcsognak a véres gyilkosságokon, mint amennyire megrémülnek azoktól. A rendező igazi bravúrja, hogy filmje a felszínen szórakoztató slasher, de mélyebben olvasva kényelmetlen igazságokkal szembesít.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.