Visszhang: film

Röfi

Visszhang

Kamasz lánynak lenni zaklatások és testszégyenítés nélkül sem könnyű; Sara számára viszont az egyik sem ismeretlen.

Kész horror az élete, a népszerű, kisvárosi lányhorda tagjai online és szemtől szemben is gúnyt űznek belőle túlsúlya és zárkózottsága miatt. Bár túlféltő édesanyja minden rezdülését árgus szemekkel követi, épp az abúzust nem veszi észre. Eseménytelen napjait vagy apja hentespultja mögött tölti, vagy a vadászatban segédkezik, amíg zaklatóit egy titokzatos idegen meg nem gyilkolja.

Carlota Pereda kaján humorral mesél, és gyengéd empátiával közelít Sarához, aki egyszerre a slasherfilmek final girljeinek és a feminista ihletésű horrorok veszélyes hősnőinek (Ördög bújt beléd, Nyers, A boszorkány) örököse. A bőven fröccsenő vér és a sötétben ólálkodó sorozatgyilkos könnyen elterelhetik figyelmünket a lényegről, ám a Röfi valójában egy kamasz lány nővé éréséről és szenvedések árán levetett gátlásairól szól. Laura Galán remekel a főszerepben, őrlődve a gyilkos iránti vonzalom és az undor, a bosszú és a megbocsátás, az elrejtőzés és a hajsza között. Pereda az utolsó pillanatig bizonytalanságban tartja nézőit, hogy Sara végül gyilkos lesz-e vagy áldozat. A tikkadt, poros spanyol kisváros tökéletes helyszín, amely még a legszikrázóbb napsütésben is baljóslatúnak bizonyul, és ahol a tompultsághoz szokott lakosok legalább olyan kéjjel csámcsognak a véres gyilkosságokon, mint amennyire megrémülnek azoktól. A rendező igazi bravúrja, hogy filmje a felszínen szórakoztató slasher, de mélyebben olvasva kényelmetlen igazságokkal szembesít.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.