Visszhang: színház

Stég

  • - sisso -
  • 2025. április 9.

Visszhang

Schwechtje Mihály az első színházi bemutatója, a 2019-es Örökség óta igyekszik átmenteni a dokumentum- és játékfilmjeinek lélektani mélységeit, humorát a kísérleti előadásaiba is.

A Stég egy dinamikus installáció, amely a végeken élő, elhagyatott emberek sorsának állít emléket, nagy csinnadrattával. Zenés dübörgés, villogó fények, apokaliptikus színpadkép fogadja a nézőt. Majd a komoly pszichés zavarral élő Kisgyuszit megrázóan alakító Olasz Renátó kiszámíthatatlan viselkedése és a kallódó zenészt játszó Varga Péter gitárjátéka is fokozza a káoszt, de a Hólyagcirkusz társulatból ismert Nádasi László Iván (a művezető) első bekiabálása már elviselhetetlenné teszi azt. Itt kezdődik in medias res a történet, és hirtelen értelmet nyer a következő egy óra minden szürreális eleme a szereplők viselkedésétől kezdve a váratlan díszletelemekig.

Egy bányató mellett vagyunk, ahol sóderkitermelés zajlik, meg a darab szereplőinek álmodozásokkal teli élete. Gyula (Szabó Domokos), a félkarú rabló bűvöletében élő apa stéget építene a bányatóra. Persze az összes pénze oda, herdálja a fiáét is. Kisgyuszi (a nagy vízbedobáló) beledobta az éppen meghalt nagypapa hamvait is a tóba, de Jutka, az anya (Szamosi Zsófi) kedvéért muszáj valamivel pótolni, különben nem lesz „temetés”. Megjelenik hát a tóból a nagyapja szelleme, és így tovább az egyetlen lehetséges végkifejletig.

A színdarabot a társulat írta, Kontos Miklós azonos című műve nyomán. Nem távoli világ ez: igazi önismereti merülés.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Közel kétmilliárd forint vízdíjat követel az állam Miskolctól, a város bérlakásait adta fedezetként

A magyar állam 2023 végén úgy kapta meg ingyen a rezsicsökkentés miatt milliárdos hiányt halmozó MiVíz Kft.-t 24 milliárd forintos vagyonával, hogy konszolidációt ígértek Miskolcnak. Erre nem került sor, idén nyáron viszont benyújtotta 1,8 milliárdos ki nem fizetett vízdíj számláját a városnak. A törlesztés fedezeteként egy 2,2 milliárd forintra értékelt önkormányzati bérlakásos társasházát adta zálogba a fideszes városvezetés.

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.