Visszhang: színház

Sz. M. K.

Visszhang

A szocializmusból örökölt, ma is létező szülői munkaközösség intézményét Bora Levente rendező egy groteszkre vett revübe ágyazta.

A történet a 2025/26-os tanévben játszódik, megannyi simogató és fejbe kólintó ismerős mondat, a szituáció váltakozása szerint. A középpontjában egy, az Sz. M. K. gyűlésére pluszfőnek betett próbababa áll, akit mindenki hús-vér emberként kezel. A baba egyfajta hidat képez múlt, jelen és jövő között – akár a mesterséges intelligencia alteregója is lehetne. Mindeközben egy kitalált közösség nagyon is valós problémáit ismerjük meg. Megjelenik a fontoskodó, stratégiailag nélkülözhetetlen szerepet betöltő portás, a rettegett matektanárnő, és a „tesitanár” is fel-felbukkan. A múltban is járunk, összemosódnak az idősíkok. (Hat színész játszik 13 szerepet.) A revü műfajában nem jellemző sem a kis költségvetés, sem a kísérletezés, hát még az, hogy e két komponensből siker szülessen. A titok a minimálprogram ellenére talán az, hogy a darab pontosan kidolgozott párbeszédekkel, dalokkal (zene: Dékány Dávid, Jobbágy Kata), koreográfiával (Bora Fanni), dramaturgiával (Knausz Lizzie) és meggyőző színjátszással operál. Találunk humoros fordulatokat és jól irányzott kikacsintásokat, az átírt mozgalmi dalok pedig úgy viccesek, hogy viszolyogtatók is egyszerre. Az idősebbek nosztalgiázhatnak is kicsit, de azért nem kérdés: van baj elég. Ám attól még szórakozhatunk jól.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.