Visszhang: kiállítás

Szíj Kamilla – Szijj Ferenc: A hegy

  • - dck -
  • 2022. április 27.

Visszhang

A Liget Galéria 1983 óta működik Várnagy Tibor vezetésével; a kettős tárlat pont az 500. kiállítása.

A szám most két helyen is visszaköszön: Andrási Gábor megnyitóbeszédében (500 szó), és Szijj Ferenc Várnagynak dedikált videójában (Ötszáz kép). A képzőművésznek és az írónak 2006-ban már volt itt közös kiállításuk (Kézimunka), a mostani fekete-fehér (tájkép)rajzok témája a hegy (az idő és a fény). Míg Szijj munkáira (saját interpretációja szerint) a káosz és a zűrzavar jellemző, Szíjéire a rend (a rendszer). A térben egymás mellett lélegeznek az izgatott, sűrű vonalakkal tagolt képek és a csendes monumentalitás, a leképezett látvány és gondolatban összeálló kompozíció. Míg Szíj sűrű szövetű vonalhálói szinte egyáltalán nem utalnak a külvilágra, addig a Szijj (a lakásából a rögzített kamerával készített) felvételeiből összeálló képsorba betüremkednek a külvilág hangjai (lehúzott WC, zongoraszó).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.