A szám most két helyen is visszaköszön: Andrási Gábor megnyitóbeszédében (500 szó), és Szijj Ferenc Várnagynak dedikált videójában (Ötszáz kép). A képzőművésznek és az írónak 2006-ban már volt itt közös kiállításuk (Kézimunka), a mostani fekete-fehér (tájkép)rajzok témája a hegy (az idő és a fény). Míg Szijj munkáira (saját interpretációja szerint) a káosz és a zűrzavar jellemző, Szíjéire a rend (a rendszer). A térben egymás mellett lélegeznek az izgatott, sűrű vonalakkal tagolt képek és a csendes monumentalitás, a leképezett látvány és gondolatban összeálló kompozíció. Míg Szíj sűrű szövetű vonalhálói szinte egyáltalán nem utalnak a külvilágra, addig a Szijj (a lakásából a rögzített kamerával készített) felvételeiből összeálló képsorba betüremkednek a külvilág hangjai (lehúzott WC, zongoraszó).
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
