Visszhang: lemez

Wolf Alice: Blue Weekend

Visszhang

A nagyjából egy évtizede Londonban alakult Wolf Alice az induló lemezével (My Love Is Cool, 2015) elsőre begyűjtött egy Mercury-jelölést, a két évvel későbbi Visions of a Life-fal pedig már a díj is összejött.

Mindkét album a második helyig jutott a brit listán, és jelen állás szerint minden esély megvan rá, hogy a Blue Weekend című friss anyag a csúcsra jusson. A zenekar harmadik lemeze jelen pillanatban a 2021-es év legjobb kritikai fogadtatásban részesülő albuma a Metacriticen, és nem is nagyon lehetnek kétségeink. Az Arcade Fire-nek is sokat segítő Markus Dravs producerkedésével felvett dalokban az az érdekes, hogy szinte mindegyik ballada, kivételt csak a Garbage-ot idéző, rappelős verzéket tartalmazó Smile és a punkos, zúzós Play the Greatest Hits jelent. Egységesen magas a színvonal, de persze vannak csúcsdalok: a nemcsak hangzásában, de szövegvilágában is Lana Del Rey-es Delicious Things, a bombasztikus How Can I Make It OK, az Automatic for the People környéki R.E.M-et idéző Feeling Myself és a shoegaze-es gitárral aláfestett The Beach II egy­aránt telitalálat. De még talán ezeket is felülmúlja a mobys zongorával nyitó, filmzene-hangulatú The Last Man on Earth. Végül csak két kérdés marad. Az egyik, hogy a Wolf Alice élőben hogyan reprodukálja az elbűvölő Ellie Rowsell alaposan megeffektezett és sokszorosított énekhangját, illetve hogy pár év múlva a Blue Weekendet megtaláljuk-e majd a „minden idők legjobb harmadik albumai” listákon olyan vetélytársak mellett, mint az OK Computer, a Mezzanine, az Urban Hymns, a London Calling meg a Screamadelica. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.