Visszhang

Bergman és a tárgyalótermi dráma találkozik a korábban feledhető munkákkal jelentkező Justine Triet érdemein felül díjazott filmjében.

„A mennyben talán majd megengedik nekem, hogy ne adjam fel Bécset mint örök otthonomat” – írta Beethoven a városról, amely befogadta őt.

A kötet első szakasza, A változás kora egy ötvenes éveiben járó elvált nő kétségbeesett út-, illetve célkeresését mutatja meg.

A két testvérpárral is büszkélkedő The National a tavasz folyamán adta ki First Two Pages of Frankenstein című albumát.

Néhány évvel ezelőtt a videójáték-adaptációk még szitokszónak számítottak Hollywoodban.

Brazília egyik nagy könyvkiadójának magyar felmenőkkel is rendelkező alapítója nem csak kiadóvezetőként vagy szerkesztőként sikeres hazájában – az elmúlt években több saját kötete is megjelent.

Háborús menekültek szállnak le a buszról egy észak-angliai faluban, és már balhé van.

Énekesmadarak és kígyók balladája 

Mozgalmas éveken van túl az ezredforduló környéki pop-punk hullám egyik legsikeresebb zenekara a kaliforniai Blink-182. 

Lassan már majd’ minden holdtöltére jut egy efféle „Poirot-film”.

A francia zongoraművész aligha tévedne el Budapesten, hiszen előadóként rendszeresen jár hozzánk.

Ha Isten minden embert a saját képére formált, nőt és férfit is, akkor ő vajon hol áll, valahol a kettő között? – elmélkednek hőseink.

Azt tudjuk, hogy mi történik, amikor egy kisebb ország leválik a Szovjetunióról és szabadon, ám egyedül próbál meg érvényesülni gazdaságilag...

Ha létezik költői dokumentumfilm, a görög Efthymia Zymvragaki műve egészen biztosan az.