Visszhang: lemez

Elgar: Violin Concerto / Vilde Frang

Visszhang

A szigetországban megbecsült, máshol inkább csak „kismesternek” elkönyvelt Edward Elgar egyetlen darabbal lett igazán népszerű.

A Jacqueline du Pré által felemelt csellóverseny mellett ismerhetjük a h-moll hegedűversenyét is, amelyet nem másnak, mint Fritz Kreislernek komponált 1910-ben. A késő romantika komponistájának zenéje ezután kiment a divatból, s csak évtizedek múltán nyerte vissza elismertségét: de a versenyművet nehézsége, emberfeletti technikai követelményei miatt számon tartották a hegedűsök. A norvég hegedűművész, Vilde Frang új albumát már­is bátran sorolhatjuk a legjobb interpretációk közé. (Yehudi Menuhin archív lemeze, amelyet Elgar vezényletével készített 1931-ben, etalonnak számít, és emlékezetes Nigel Kennedy 1984-es felvétele is. De már annak is negyven éve!)

Vilde Frang játéka egyszerre elvarázsolt és erős, határozott, izmos tónusú, a hallgatónak ellenkezni sincsen ideje, az előadás máris magával rántja. A lassú tétel elbűvölő szépségű és nemesi tartású, szemérmes, visszafogott. A zárótétel kettős fogásai és gyors futamai révén valódi mutatvány, de nem cirkuszi. A Deutsches Sym­phonie-Orchester tisztán és egységben muzsikál Robin Ticciati pálcájának intéseire. Végül két miniatűrt hallunk: a Carissimát Elgartól, és a The Gardens at Eastwell című dalt William Lloyd Webbertől (az ismert musicalszerző apjától). Kreisler annak idején merészen Beethoven és Brahms mellé sorolta Elgart, s olykor-olykor úgy érezzük, talán igaza volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.