Visszhang: színház

Emberevők

  • Sisso
  • 2024. szeptember 18.

Visszhang

A Független Színház Magyarország (FüSzi) évad­indító előadása az 1782-es nyúzóvölgyi vérengzésnek állít emléket, a cigányok kivégzését kamaraszínházi formában dolgozva fel.

A Boda-Novy Emília rendező és Boda-Novy Barnabás által írt darab plasztikusan kelti életre a történelmi dokumentumokban, jegyzőkönyvekben, leírásokban arctalan áldozatokként megjelenő alakokat.

A történet az akkori Hont vármegyében, Kemencén eltűnt iszákos mészáros keresésével indul. A felesége, bár nagy természetű férje nem először csinál ilyet, a környéken élő cigányokra tereli a gyanút, és nem is nehéz ellenük fordítani a közhangulatot. A romákat tömlöcbe vetik és fogvatartóik a szemünk előtt válnak rasszista fenevadakká. A kínzásoknak köszönhető lidérces vallomások nyomán aztán megszületik a kannibalizmus vádja, s több mint száz cigányt ítélnek halálra.

A párbeszédekben feltárulnak minkét oldal motivációi, rálátunk az előítéletesség hátterére. A szöveg maga abszurd módon humoros. A kisszínpadi megoldásokra filmes hatások jellemzők: a sűrítés, a közelik, a füst, az átváltozások feszessé, ugyanakkor kellőképpen kényelmetlenné teszik az előadást.

A konferanszié maga az ördög (Csányi Dávid). Csányi és Nemcsók Nóra alakváltásai szédítők. Horváth Kristóf szövege remekül működik Varga Dávid atmoszferikus zenei mixével. Különleges, emlékezetes pillanatokat élünk át a minimál bútorok között. Provokatív és pimasz darab, gipsy punk a javából.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán
Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék."

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.