A legtöbb hanglemezkiadónak vannak népszerű sorozatai. Ezeket többnyire nem az értők vásárolják meg; nem azok, akik a klasszikus zenei repertoárral régi és bensőséges kapcsolatban állnak. Ezek a gyűjtemények enciklopédikus „csalétkek” újoncok számára. Az 50 legjobb operaklasszikus; Az 50 legjobb Verdi-részlet; Az 50 legjobb klasszikus zene lazításhoz; Az 50 legjobb hegedűklasszikus; Az 50 legjobb gitárklasszikus; Az 50 legjobb klasszikus gyerekek számára – néhány cím a Warner Classics sorozatából.
A háromlemezes albumokat tartalmazó széria része Az 50 legjobb Mozart-zene antológiája is. Cseppben megmutatni a tengert? Nem könnyű. Ki tudná Mozart életművét ötven részlet segítségével elénk tárni? Ez a kiadvány is hagy hiányérzetet maga után. Az első CD a versenyműveké, a szimfóniáké és a divertimentóké, a harmadik a zongora- és kamaraműveké, míg a középső az operák között tallóz. Igen ám, de operák alatt csak a három úgynevezett Da Ponte-operát (Figaro, Don Giovanni, Così fan tutte) érti a szerkesztő, mintha az Idomeneo, a Szöktetés, A varázsfuvola, a Titus nem is létezne.
Nagyobb probléma az előadók kiválasztása. Egy háromlemezes Mozart-albumon lehetőleg egyetlen előadó se szerepeljen kétszer. Itt azonban túl gyakran találkozunk Neville Marriner, Jeffrey Tate, Riccardo Muti nevével – utóbbi a teljes operalemezt uralja. Furcsa ez, hiszen a Warner katalógusa hatalmas. Christian Zacharias, Andrej Gavrilov, Émile Naumoff, Alexander Lonquich? Nem éppen jelentős Mozart-zongoristák. Lehetett volna változatosabban, több nagy előadót felvonultatva bemutatni Mozart zenéjét.
Warner Classics, 2019
