„A 60-as éveket idéző rész egyszer csak átvált egy sokkal szárazabb, beatalapú zenébe”

Zene

A németországi Kasselből indult, az idén 10 éves duó, a Milky Chance alapítójával, Clemens Rehbeinnel és Philipp Dauschsal a Szigeten adott koncertjük előtt beszélgettünk inspirációról, karrierről és a művészek társadalmi felelősségvállalásáról.

magyarnarancs.hu: Több korábbi interjútokban is említettétek, és a dalaitokban is jól hallható, hogy gyakran merítetek más országok és kultúrák zenéjéből. Hol találtatok inspirációt az elmúlt két évben, amikor nem volt lehetőség utazásra?

Philipp Dausch: Úgy gondolom, hogy az inspiráció nagyon sok helyről érkezhet. A zenéből is, de ugyanúgy a hétköznapi életből is. Ahhoz azonban élned kell, hogy inspirációt meríthess „az életből”. Éppen ezért a járvány idején sokat merítettünk a régebbi kapcsolatainkból, illetve az olyan dolgokból, amelyekre pont a karantén miatt tudtunk jobban odafigyelni. Ugyanakkor zeneileg ma már minden könnyen elérhető. Tulajdonképpen bármikor hallgathatunk zenéket a világ bármely pontjától. Ilyen szempontból ez nem volt akadály.

magyarnarancs.hu: Tavaly jelent meg a Trip Tape című anyagotok. Ezen új dalok mellett feldolgozásokat is hallhatunk. Sőt, azóta az első lemezetek, a Sadnecessary akusztikus változatát is kiadtátok. Jól látom, hogy a lehetőségek korlátozódásával mintha elkezdtétek volna újra felfedezni a saját dalaitokat?

Clemens Rehbein: Igen, ebben lehet valami.

Philipp Dausch: Mindenképpen. Bármilyen dal esetében érdekes lehet, de különösen a sajátjaiddal persze, ha megpróbálod egy kicsit másképp eljátszani azokat. A régebbi dalokat olyan érzés volt újra feljátszani, mintha egy régi fotóalbumot lapozgattunk volna.

 
Philipp Dausch és Clemens Rehbein a Szigeten 
Fotó: Sióréti Gábor
 

magyarnarancs.hu: Ezek szerint újra rögzítettétek a teljes első lemezt, nem korábbi felvételeket adtatok ki.

Philipp Dausch: Így van, és jó érzés volt. Ahhoz tudnám hasonlítani, ahogyan néha az illatok működnek. Ahogy bizonyos illatokról beugranak képek a múltadból. Ezek a régebbi dalok is valami ilyesmit idéztek fel.

magyarnarancs.hu: Ha jól számoltam, hetedszer léptek fel Magyarországon. Mit éreztek, ha néhány év eltéréssel visszatértek már ismerős helyszínekre? Például elgondolkodtok ilyenkor azon, hol tartottatok, amikor 2018-ban felsétáltatok a Sziget nagyszínpadára, és hol tartotok most?

Philipp Dausch: Hatalmas kiváltság, hogy visszatérhetünk, és hogy mindig vannak emberek, akik kíváncsiak a zenénkre. Ettől működik ez az egész. A közönségünk nélkül nem csinálhatnánk azt, amit most csinálunk. Az emberek visszajelzésein keresztül pedig újra és újra szembesülnünk kell ezzel, és egyre hálásabbak is vagyunk érte. Tíz éve játszunk, és úgy érzem, elérkeztünk egy pontra, ahol már nem vesszük magától értetődőnek, hogy mennyire szerencsések vagyunk. A pandémia miatt is, de egyébként is, minden karriernek megvannak a maga hullámvölgyei, és egyáltalán nem biztos, hogy mindig olyan király lesz minden, mint amilyen most.

Clemens Rehbein: Nagyon gyakori, hogy egyes előadók eljutnak odáig, hogy nagy fesztiválokon játszanak, aztán a következő évben már nem hívják meg őket. Éppen ezért visszatérni egy adott helyszínre vagy fesztiválra nagyon jó érzés. Nekünk ez azt jelenti, hogy haladunk valamerre, ez így tökéletes.

magyarnarancs.hu: Tíz év után hogyan tudtok új célokat kitűzni magatok elé? A külső szemlélőnek úgy tűnhet, már felértetek a csúcsra.

Philipp Dausch: Talán a legfontosabb, hogy mindig nyitottak maradjunk, közben pedig ragaszkodjunk is önmagunkhoz. Ez kicsit sablonosan hangozhat, de mindig egyre jobbak és jobbak akarunk lenni, folyamatosan fejlődni szeretnénk. Ez hajt bennünket. Ezért zenélünk, és ez inspirál minket arra, hogy új dolgokat próbáljunk ki. Szerencsére egy nagyon jó csapat is van körülöttünk, akik szintén húznak minket magukkal, amit valamilyen szinten muszáj hagynia az embernek, különben lehetséges, hogy megtorpannánk, megragadnánk egy bizonyos szinten.

magyarnarancs.hu: A Trip Tape és az akusztikus lemez óta kiadtatok egy új dalt is Synchronize címmel. Ennek egyes részei mintha a hatvanas évek hippivilágának esztétikáját idéznék. Volt ilyen inspirációtok?

Clemens Rehbein: Abszolút. Mármint, ha pengetős akusztikus gitárt raksz egy dalba, ami ráadásul visszhangos és egy kicsit torz is, máris a hatvanas években érzed magad. Főleg, ha aztán bejön a csörgő is. Mi is ezt csináltuk. Ugyanakkor a dal szerintem nagyon is modern. A két korszak kombinációjáról van szó, ahogy a 60-as éveket idéző rész egyszer csak átvált egy sokkal szárazabb, beatalapú zenébe.

magyarnarancs.hu: Ez esetleg előre jelzi egy új album hangzását is?

Philipp Dausch: Nem teljesen. Az új album igazából készen van, felvettük, már csak az utómunka van hátra…

Clemens Rehbein: …és nagyon színes anyag lesz. Tényleg sok mindent kipróbáltunk.

Philipp Dausch: Így van, minden dal egy kicsit különböző világot idéz majd.

magyarnarancs.hu: Sokat beszéltek a környezetvédelemről, ami nagyon fontos, de ki tudtok állni más társadalmi-politikai problémák megoldása mellett is? Egyáltalán: feladata lehet ez a művészeknek?

Clemens Rehbein: Meg kellett tanulnunk, hogy minél több embert érünk el, a felelősség is annál nagyobb. Próbálunk a fenntarthatóságra és a klímaváltozásra fókuszálni, de soha nem folyunk bele a direkt politikába. Manapság mindenkinek van mondanivalója, bármilyen témáról legyen is szó, miközben minden nagyon gyorsan történik. Szeretünk figyelni és meghallgatni másokat, de valójában mind a ketten elég introvertált srácok vagyunk. Ha nem érezzük úgy, hogy eleget tudunk egy adott témában, inkább nem mondunk semmit.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk